Új NAT: a minisztérium elárulta, kik taníthatják majd az összevont természetismeret tárgyat

Az új NAT lehetőséget ad egy új tantárgy, az összevont természetismeret bevezetésére, de ilyen szakos tanárokat egyelőre nem képeznek az egyetemek. A minisztérium elárulta, kik taníthatják majd - írja a hvg.

  • Eduline

Az általános iskola 7-8. évfolyamán és a középiskola 11-12. évfolyamán ezentúl lehetősége lesz az iskoláknak a fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyakat összevonva is tantani. De vajon kik taníthatják majd ezt az új tantárgyat?

Az Emmi a hvg.hu-nak elmondta, az összevont tárgy bevezetésének egyik oka, hogy a tanárhiányt csökkentsék, ugyanis ez legsúlyosabban a természettudományos területen jelentkezik.

Az új tárgyat ugyanis „a természetismeret szakos tanárok mellett biológia, fizika, földrajz és kémia szakos tanárok is taníthatják majd abban az esetben, ha elvégzik az ehhez szükséges kiegészítő képzést” - írta az Emmi. A minisztérium azt is hozzátette: mivel a NAT-ot felmenő rendszerben vezetik be (szeptembertől az 1., 5., és 9. évfolyamon) a felkészülésre van még két tanév. Legelőször ilyen tárgy bevezetésére ugyanis csak 2022-ben lesz lehetőség.

Az összevont science tárgy egyébként nem újdonság, sok országban már így tanítják a természetismeretet, de nálunk egyelőre nem csak a tanárok, hanem a tankönyvek, oktatási programcsomagok és képzések is hiányoznak az új tárgy tanításához.

Ezt gondolják az oktatási szakértők az új NAT-ról: nem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése

Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.