Új NAT: a minisztérium elárulta, kik taníthatják majd az összevont természetismeret tárgyat

Az új NAT lehetőséget ad egy új tantárgy, az összevont természetismeret bevezetésére, de ilyen szakos tanárokat egyelőre nem képeznek az egyetemek. A minisztérium elárulta, kik taníthatják majd - írja a hvg.

  • Eduline

Az általános iskola 7-8. évfolyamán és a középiskola 11-12. évfolyamán ezentúl lehetősége lesz az iskoláknak a fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyakat összevonva is tantani. De vajon kik taníthatják majd ezt az új tantárgyat?

Az Emmi a hvg.hu-nak elmondta, az összevont tárgy bevezetésének egyik oka, hogy a tanárhiányt csökkentsék, ugyanis ez legsúlyosabban a természettudományos területen jelentkezik.

Az új tárgyat ugyanis „a természetismeret szakos tanárok mellett biológia, fizika, földrajz és kémia szakos tanárok is taníthatják majd abban az esetben, ha elvégzik az ehhez szükséges kiegészítő képzést” - írta az Emmi. A minisztérium azt is hozzátette: mivel a NAT-ot felmenő rendszerben vezetik be (szeptembertől az 1., 5., és 9. évfolyamon) a felkészülésre van még két tanév. Legelőször ilyen tárgy bevezetésére ugyanis csak 2022-ben lesz lehetőség.

Az összevont science tárgy egyébként nem újdonság, sok országban már így tanítják a természetismeretet, de nálunk egyelőre nem csak a tanárok, hanem a tankönyvek, oktatási programcsomagok és képzések is hiányoznak az új tárgy tanításához.

Ezt gondolják az oktatási szakértők az új NAT-ról: nem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése

Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.