Mégsem lesz nulladik osztály az iskolákban?

A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem tervezi a kormány fejlesztő évfolyamok bevezetését az óvoda és az általános iskola közé. A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) e nélkül is elég kritika éri.

  • Eduline

Nincs napirenden a nulladik évfolyam bevezetése – közölte a Népszava megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Ahogy arról mi is beszámoltunk, korábban a lap arról értesült, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) mégis helyet kap a nulladik évfolyamokról szóló rész, ami az óvoda és az általános iskola közötti, szabadon választható felkészítő osztály létrehozására adott volna lehetőséget.

Mindebből végül semmi nem lett. A múlt héten megjelent NAT szövege mindössze néhány mondatban tér ki az iskolakezdést megelőző óvodai fejlesztés fontosságára, valamint arra, hogy a „gyengéd” átmenet érdekében iskolakezdéskor fel kell mérni a nyelvi, mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat, szükség esetén pedig kompenzációs, fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba. Az Emmi szerint a fejlesztő évfolyamok bevezetéséről egyébként sem a NAT-nak kell rendelkeznie.

Ercse Kriszta oktatáskutató is negatív véleménnyel van az új NAT-ról, de a nulladik évfolyamok kimaradását kifejezetten pozitívnak tartja. A szakértő szerint a nulladik osztállyal még tovább növelnék az oktatás szelektivitását, széttagoltságát, az iskolai szegregációt.

Az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban eléggé megoszlanak a vélemények. Ezekről a legfrisebb cikkeinket itt találjátok.

Újabb állásfoglalás az új NAT-ról: borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni

A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.