A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem tervezi a kormány fejlesztő évfolyamok bevezetését az óvoda és az általános iskola közé. A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) e nélkül is elég kritika éri.
Nincs napirenden a nulladik évfolyam bevezetése – közölte a Népszava megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Ahogy arról mi is beszámoltunk, korábban a lap arról értesült, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) mégis helyet kap a nulladik évfolyamokról szóló rész, ami az óvoda és az általános iskola közötti, szabadon választható felkészítő osztály létrehozására adott volna lehetőséget.
Mindebből végül semmi nem lett. A múlt héten megjelent NAT szövege mindössze néhány mondatban tér ki az iskolakezdést megelőző óvodai fejlesztés fontosságára, valamint arra, hogy a „gyengéd” átmenet érdekében iskolakezdéskor fel kell mérni a nyelvi, mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat, szükség esetén pedig kompenzációs, fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba. Az Emmi szerint a fejlesztő évfolyamok bevezetéséről egyébként sem a NAT-nak kell rendelkeznie.
Ercse Kriszta oktatáskutató is negatív véleménnyel van az új NAT-ról, de a nulladik évfolyamok kimaradását kifejezetten pozitívnak tartja. A szakértő szerint a nulladik osztállyal még tovább növelnék az oktatás szelektivitását, széttagoltságát, az iskolai szegregációt.
Az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban eléggé megoszlanak a vélemények. Ezekről a legfrisebb cikkeinket itt találjátok.
Újabb állásfoglalás az új NAT-ról: borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni
A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
