Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményében reagált a megjelent Nat-ra. Szerintük többek köött probléma, hogy az oktatásért felelős miniszter nem vizsgáltatta meg az előző NAT hatékonyságát. Az új NAT kialakításának nem volt - legalábbis szakmai körökben biztosan nem - ismert a koncepciója. Az új alaptanterv eltér a 2012-estől, illetve a 2018-an készült tervezettől, így nem tekinthető ezek módosításának - teszik hozzá.
A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentőséggel bíró dokumentumról, ilyen keveset lehet tudni. A túlterhelés, a totális műveltségmeghatározás miatt a NAT nem alaptanterv, a középfokon tanulók több mint felének kirekesztése miatt pedig nem nemzeti. Továbbá úgy gondolják, hogy az új, Nemzeti alaptanterv fenntartja az iskolai tanulók és a pedagógusok mára már elviselhetetlenné vált túlterhelését.
Úgy vélik, hogy hatalmas ellentét feszül a korszerű pedagógiai-módszertani elvek és az iszonyatos tananyagmennyiség között. A 2018. évi tervezetből vannak átvett részek, azonban, a nem átemelt részek között nagyon fontos elvi, módszertani, pedagógiai elvárások fogalmazódtak meg. Hozzáteszik: a NAT-2020 jól láthatóan kiemelt szerepet próbál biztosítani a digitális pedagógia és tartalmak lehetőségeinek. Ugyanakkor a diákok felé megfogalmazott új elvárások nem valami korábbi helyett jelennek meg, hanem újabb, a tananyagot bővítő ismeretekként.
A NAT-2020 jól láthatóan egy olyan tartalmi szabályozás része, amelyben a kerettantervek alkalmazása kötelező, vagyis továbbra sem térünk vissza a korábbi, a kerettantervek választhatóságára épülő szabályozáshoz - írjá közleményében.
A tanórák számát illetően sem elégedett a CKP, az új alaptanterv e tekintetben 2012. évi szabályozás hagyományait folytatja, előíró, mereven szabályozó jellegű. A tanórák számát tekintve a heti kötelező órák számában csak minimális a csökkentés. A korábbi NAT-okban szereplő megoldás alkalmazása az intézményi autonómia biztosítása szempontjából sokkal indokoltabb lenne.
A Civil Közoktatási Platform közleményében kitér arra is, hogy a módosítás merevebbé teszi a helyi tantervi struktúrákat, akadályozza a tantervi innovációt, azzal, hogy visszatért az alaptantervekkel való szabályozás előtti módszerhez, ismét meghatározza a tantárgyakat és azok részletes tartalmát. Megemlítik a közleményben, hogy a módosításokra szánt időt is kevésnek tartják: „2020. április 30-ig embertelen feladat a NAT-nak megfelelő helyi tantervek kidolgozása, „fizikai képtelenség” a tankönyvrendelés néhány héten belül esedékes kezdetéig a megfelelő tankönyvek kifejlesztése, a pedagógusok felkészítése, a következő tanévre való konkrét felkészülés, a megjelenő új tantárgyakra…”
A közleményben felsorolt és megindokolt okok miatt a Civil Közoktatási Platform a NAT-2020 kormányzati elfogadását és kiadását, az új dokumentum implementációjának megkezdését súlyos hibának tartja és javasolja a rendelet visszavonását.
Kásler Miklós szerint az új NAT biztos alapot nyújt majd "az élet bármely területén"
A módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, "biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén" - közölte az emberi erőforrások minisztere hétfőn.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
