A Civil Közoktatási Platform szerint is állást foglalt: a rendelet visszavonását javasolják

A Civil Közoktatási Platform is állást foglalt a pénteken megjelent módosított Nemzeti alaptanterv kapcsán. A CKP a NAT-2020 dokumentumot tartalmazó kormányrendeletet a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlannak tartja, a rendelet visszavonását javasolja.

  • Eduline

A Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményében reagált a megjelent Nat-ra. Szerintük többek köött probléma, hogy az oktatásért felelős miniszter nem vizsgáltatta meg az előző NAT hatékonyságát. Az új NAT kialakításának nem volt - legalábbis szakmai körökben biztosan nem - ismert a koncepciója. Az új alaptanterv eltér a 2012-estől, illetve a 2018-an készült tervezettől, így nem tekinthető ezek módosításának - teszik hozzá.

A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentőséggel bíró dokumentumról, ilyen keveset lehet tudni. A túlterhelés, a totális műveltségmeghatározás miatt a NAT nem alaptanterv, a középfokon tanulók több mint felének kirekesztése miatt pedig nem nemzeti. Továbbá úgy gondolják, hogy az új, Nemzeti alaptanterv fenntartja az iskolai tanulók és a pedagógusok mára már elviselhetetlenné vált túlterhelését.

Úgy vélik, hogy hatalmas ellentét feszül a korszerű pedagógiai-módszertani elvek és az iszonyatos tananyagmennyiség között. A 2018. évi tervezetből vannak átvett részek, azonban, a nem átemelt részek között nagyon fontos elvi, módszertani, pedagógiai elvárások fogalmazódtak meg. Hozzáteszik: a NAT-2020 jól láthatóan kiemelt szerepet próbál biztosítani a digitális pedagógia és tartalmak lehetőségeinek. Ugyanakkor a diákok felé megfogalmazott új elvárások nem valami korábbi helyett jelennek meg, hanem újabb, a tananyagot bővítő ismeretekként.

A NAT-2020 jól láthatóan egy olyan tartalmi szabályozás része, amelyben a kerettantervek alkalmazása kötelező, vagyis továbbra sem térünk vissza a korábbi, a kerettantervek választhatóságára épülő szabályozáshoz - írjá közleményében.

A tanórák számát illetően sem elégedett a CKP, az új alaptanterv e tekintetben 2012. évi szabályozás hagyományait folytatja, előíró, mereven szabályozó jellegű. A tanórák számát tekintve a heti kötelező órák számában csak minimális a csökkentés. A korábbi NAT-okban szereplő megoldás alkalmazása az intézményi autonómia biztosítása szempontjából sokkal indokoltabb lenne.

A Civil Közoktatási Platform közleményében kitér arra is, hogy a módosítás merevebbé teszi a helyi tantervi struktúrákat, akadályozza a tantervi innovációt, azzal, hogy visszatért az alaptantervekkel való szabályozás előtti módszerhez, ismét meghatározza a tantárgyakat és azok részletes tartalmát. Megemlítik a közleményben, hogy a módosításokra szánt időt is kevésnek tartják: „2020. április 30-ig embertelen feladat a NAT-nak megfelelő helyi tantervek kidolgozása, „fizikai képtelenség” a tankönyvrendelés néhány héten belül esedékes kezdetéig a megfelelő tankönyvek kifejlesztése, a pedagógusok felkészítése, a következő tanévre való konkrét felkészülés, a megjelenő új tantárgyakra…”

A közleményben felsorolt és megindokolt okok miatt a Civil Közoktatási Platform a NAT-2020 kormányzati elfogadását és kiadását, az új dokumentum implementációjának megkezdését súlyos hibának tartja és javasolja a rendelet visszavonását.

Kásler Miklós szerint az új NAT biztos alapot nyújt majd "az élet bármely területén"

A módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, "biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén" - közölte az emberi erőforrások minisztere hétfőn.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.