Több mint 1500 férőhellyel bővült a bölcsődei ellátás: tavaly még több mint 3800 felvételt utasítottak el

Az elmúlt egy évben 1533 férőhellyel bővült a bölcsődei ellátás, amihez a minibölcsődék járultak hozzá legnagyobb mértékben - írta hétfői számában a Világgazdaság.

  • Eduline/MTI

A napilap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján közölte: tavaly 45,9 ezer kisgyermek gondozását 789 bölcsőde, 214 minibölcsőde, 918 családi és 9 munkahelyi bölcsőde biztosította.

A statisztikából az is kiderül, hogy jóval több volt a férőhely - 48,7 ezret tett ki -, mint ahány gyereket beírattak, aminek oka, hogy nem ott voltak az üres helyek, ahol szükség lett volna rájuk. A férőhelyek hiányában tavaly országosan több mint 3800 kisgyermek bölcsődei felvételét utasították el. A fel nem vettek 41 százaléka a keleti országrészben él, ami ellátási problémákra utal a KSH szerint.

A minibölcsődék száma tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, míg a munkahelyi bölcsődék Fejér megyében a legelterjedtebbek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde