Több mint 1500 férőhellyel bővült a bölcsődei ellátás: tavaly még több mint 3800 felvételt utasítottak el

Az elmúlt egy évben 1533 férőhellyel bővült a bölcsődei ellátás, amihez a minibölcsődék járultak hozzá legnagyobb mértékben - írta hétfői számában a Világgazdaság.

  • Eduline/MTI

A napilap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján közölte: tavaly 45,9 ezer kisgyermek gondozását 789 bölcsőde, 214 minibölcsőde, 918 családi és 9 munkahelyi bölcsőde biztosította.

A statisztikából az is kiderül, hogy jóval több volt a férőhely - 48,7 ezret tett ki -, mint ahány gyereket beírattak, aminek oka, hogy nem ott voltak az üres helyek, ahol szükség lett volna rájuk. A férőhelyek hiányában tavaly országosan több mint 3800 kisgyermek bölcsődei felvételét utasították el. A fel nem vettek 41 százaléka a keleti országrészben él, ami ellátási problémákra utal a KSH szerint.

A minibölcsődék száma tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, míg a munkahelyi bölcsődék Fejér megyében a legelterjedtebbek.

Új iskolaérettségi vizsgálat: már több mint hétezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz

A január 28-i adatok szerint 7220 kérelem érkezett a hivatalhoz, a hatodik életévüket idén augusztus 31-éig betöltő gyermekek beiskolázásának halasztása ügyében.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.