A módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, "biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén" - közölte az emberi erőforrások minisztere hétfőn.
Kásler Miklós azt mondta, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a jelenleg hatályban lévő Nat néhány része elavult.
A módosításnak köszönhetően a "jövő generációi értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra támaszkodva léphetnek ki az életbe, az életkoruknak megfelelő tartalommal rendelkező tantárgyakat pedig a legkorszerűbb módszerekkel tanulhatják" - mondta a miniszter.
Hozzátette: a módosított Nat az 1., az 5. és a 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. A Nemzeti Alaptantervvel párhuzamosan állították össze a kerettanterveket is, és a tankönyvek átírása is folyamatban van, a módosított Nat bevezetésével időarányosan történik.
A miniszter kiemelte, hogy a módosítás révén csökken a tanulók maximális heti óraszáma: az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amelyből 22 kötelező. Jelezte, hogy a maximumban már benne van a heti öt testnevelésóra is. A 11-12. évfolyamon a maximális óraszám 34 óra lesz, ebből a 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra kötelező, négy kötelezően választható, négy-öt pedig választható tárgy - ismertette.
Kásler Miklós a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy a módosított Nemzeti Alaptanterv alapján lehetőség lesz a kémia, a fizika és a biológia tárgyat kiváltani a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal. A természettudományi tárgyak esetében az érdeklődés felkeltése érdekében "science típusú" tananyagot állítottak össze, a magyar irodalom, a magyar történelem és az ének oktatása pedig tartalmilag változik.
Történelemtanárok Egylete: "a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk"
Tíz pontban foglalta össze véleményét a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
