Ilyen meghatározó a kompetenciamérés eredménye? Eldöntheti a későbbi karrier sikerességét is

Már a tizedikes korban kitöltött kompetenciamérés eredménye meghatározhatja a későbbi, már pályakezdőként történő elhelyezkedés sikerességét. Kutatók igazolták, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket.

  • Eduline

A kompetenciaméréseknek köszönhetően pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában ezt ki is számolták az MTA közgazdász kutatói - számolt be az Index.

A kutatók azt nézték meg, hogyan alakult azoknak a sorsa, akik 2008-ban tizedikesek voltak, megírták - az Országos Kompetenciamérés során - a matematika és a szövegértés tesztet , és 2017 októberében (25-26 éves korukban) megfigyelhető volt a munkaerőpiaci státuszuk, de nem voltak inaktívak vagy tanulók. Aztán kiszámolták, hogy alakulnak a keresetek és az esélyek a munkanélkülivé válásra a teszteredményekkel összefüggésben - írják.

Kiderült, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket. Azok a tanulók, akik egy szórással jobb tesztpontszámokat érnek el tizedik évfolyamon a matematika teszten, várhatóan 8,5 százalékkal magasabb bérekkel rendelkeznek fiatal munkavállalóként. Hozzáteszik, a jobb kognitív képességek nemcsak magasabb keresetű foglalkozások eléréséhez segítenek hozzá, hanem egy adott foglalkozáson vagy ágazaton belül is jobb (kb. 5 százalékkal) a fizetése azoknak, akik egységnyivel jobb matematikateszt-pontszámot értek el. Vagyis a középiskolás kori kognitív készségek (melyek az iskolában fejleszthetők) nagyon is összefüggnek a későbbi, kora felnőttkori keresetekkel.

A fiatal munkanélküliség esélye

Hasonló eredmény született akkor is, amikor a munkanélküliséget nézték meg: az eredmények szerint egy szórással jobb tizedikes matekteszt-pontszám 2,7 százalékponttal csökkenti a fiatal felnőttek munkanélküliségi esélyét. Vagyis, ha valakinek gyengék a készségei a középiskolában, az esélyesen hátrányt szenved később a munkaerőpiacon.

Ugyanakkor, ha valaki gyengébb eredményt el, később pedig szerez főiskolai végzettséget, a fizetésén akkor is jó eséllyel meg fog látszódni, hogy valójában gyengébbek a készségei.

A legutóbb kiderült, vagyis a 2018-as kompetenciamérés eredményeit itt nézhetitek meg - évek óta nagyjából ugyanúgy teljesítenek a diákok.

Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle

A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.