Már a tizedikes korban kitöltött kompetenciamérés eredménye meghatározhatja a későbbi, már pályakezdőként történő elhelyezkedés sikerességét. Kutatók igazolták, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket.
A kompetenciaméréseknek köszönhetően pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában ezt ki is számolták az MTA közgazdász kutatói - számolt be az Index.
A kutatók azt nézték meg, hogyan alakult azoknak a sorsa, akik 2008-ban tizedikesek voltak, megírták - az Országos Kompetenciamérés során - a matematika és a szövegértés tesztet , és 2017 októberében (25-26 éves korukban) megfigyelhető volt a munkaerőpiaci státuszuk, de nem voltak inaktívak vagy tanulók. Aztán kiszámolták, hogy alakulnak a keresetek és az esélyek a munkanélkülivé válásra a teszteredményekkel összefüggésben - írják.
Kiderült, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket. Azok a tanulók, akik egy szórással jobb tesztpontszámokat érnek el tizedik évfolyamon a matematika teszten, várhatóan 8,5 százalékkal magasabb bérekkel rendelkeznek fiatal munkavállalóként. Hozzáteszik, a jobb kognitív képességek nemcsak magasabb keresetű foglalkozások eléréséhez segítenek hozzá, hanem egy adott foglalkozáson vagy ágazaton belül is jobb (kb. 5 százalékkal) a fizetése azoknak, akik egységnyivel jobb matematikateszt-pontszámot értek el. Vagyis a középiskolás kori kognitív készségek (melyek az iskolában fejleszthetők) nagyon is összefüggnek a későbbi, kora felnőttkori keresetekkel.
A fiatal munkanélküliség esélye
Hasonló eredmény született akkor is, amikor a munkanélküliséget nézték meg: az eredmények szerint egy szórással jobb tizedikes matekteszt-pontszám 2,7 százalékponttal csökkenti a fiatal felnőttek munkanélküliségi esélyét. Vagyis, ha valakinek gyengék a készségei a középiskolában, az esélyesen hátrányt szenved később a munkaerőpiacon.
Ugyanakkor, ha valaki gyengébb eredményt el, később pedig szerez főiskolai végzettséget, a fizetésén akkor is jó eséllyel meg fog látszódni, hogy valójában gyengébbek a készségei.
A legutóbb kiderült, vagyis a 2018-as kompetenciamérés eredményeit itt nézhetitek meg - évek óta nagyjából ugyanúgy teljesítenek a diákok.
Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle
A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
