Már a tizedikes korban kitöltött kompetenciamérés eredménye meghatározhatja a későbbi, már pályakezdőként történő elhelyezkedés sikerességét. Kutatók igazolták, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket.
A kompetenciaméréseknek köszönhetően pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában ezt ki is számolták az MTA közgazdász kutatói - számolt be az Index.
A kutatók azt nézték meg, hogyan alakult azoknak a sorsa, akik 2008-ban tizedikesek voltak, megírták - az Országos Kompetenciamérés során - a matematika és a szövegértés tesztet , és 2017 októberében (25-26 éves korukban) megfigyelhető volt a munkaerőpiaci státuszuk, de nem voltak inaktívak vagy tanulók. Aztán kiszámolták, hogy alakulnak a keresetek és az esélyek a munkanélkülivé válásra a teszteredményekkel összefüggésben - írják.
Kiderült, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket. Azok a tanulók, akik egy szórással jobb tesztpontszámokat érnek el tizedik évfolyamon a matematika teszten, várhatóan 8,5 százalékkal magasabb bérekkel rendelkeznek fiatal munkavállalóként. Hozzáteszik, a jobb kognitív képességek nemcsak magasabb keresetű foglalkozások eléréséhez segítenek hozzá, hanem egy adott foglalkozáson vagy ágazaton belül is jobb (kb. 5 százalékkal) a fizetése azoknak, akik egységnyivel jobb matematikateszt-pontszámot értek el. Vagyis a középiskolás kori kognitív készségek (melyek az iskolában fejleszthetők) nagyon is összefüggnek a későbbi, kora felnőttkori keresetekkel.
A fiatal munkanélküliség esélye
Hasonló eredmény született akkor is, amikor a munkanélküliséget nézték meg: az eredmények szerint egy szórással jobb tizedikes matekteszt-pontszám 2,7 százalékponttal csökkenti a fiatal felnőttek munkanélküliségi esélyét. Vagyis, ha valakinek gyengék a készségei a középiskolában, az esélyesen hátrányt szenved később a munkaerőpiacon.
Ugyanakkor, ha valaki gyengébb eredményt el, később pedig szerez főiskolai végzettséget, a fizetésén akkor is jó eséllyel meg fog látszódni, hogy valójában gyengébbek a készségei.
A legutóbb kiderült, vagyis a 2018-as kompetenciamérés eredményeit itt nézhetitek meg - évek óta nagyjából ugyanúgy teljesítenek a diákok.
Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle
A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
