Az eddigi adatok szerint az Oktatási Hivatal inkább továbbküldi az iskolaérettségi kérelmeket

Az Oktatási Hivatalnál az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak.

  • Eduline

Az új rendszer szerint a halasztási kérelmeket január 31-ig kell benyújtani az Oktatási Hivatalnak, amely három döntést hozhat: elfogadja a szülő érvelését, elutasítja, vagy „függő hatályú határozatot” hoz. Utóbbi azt jelenti, hogy az illetékes pedagógiai szakszolgálatot kérik fel a gyermek vizsgálatára, majd az onnan beérkező vélemény alapján hozzák meg a végleges döntést.

A Szülői Hang közösség január eleje óta gyűjti az eddigi beadványok eredményeit. Bár adataik nem reprezentatívak és önkéntes gyűjtésen alapulnak, így is lehet belőlük következtetni, milyen arányban fogadják és utasítják el a szülők kérvényeit. Az már most feltűnő, hogy országszerte óriási különbség van az adatok között: az OH hivatalnokai Fejér megyében a legmegengedőbbek, ott a kérelmek 75 százalékát azonnal elfogadják, míg Baranya megyében a szülőknek csak 11 százaléka kap pozitív döntést - írja a hvg.hu.

Jelen állás szerint átlagosan a kérvények körülbelül 27 százaléka pozitív, 2 százalék elutasító, a maradék 71 százalékot pedig felülvizsgálatra küldi a hivatal.

Azaz úgy tűnik, az Oktatási Hivatal egyelőre inkább a postás vagy az adminisztrátor szerepét vállalja magára, mint a bíróét - írja az oldal.

Az eddigi adatokból az derül ki, hogy a halasztási kérelem azonnali elfogadáshoz valóban nyomós indokok kellenek az Oktatási Hivatalnak. Ilyen például, ha a gyermeknek epilepsziája van, erősen megkésett a beszéd- vagy mozgásfejlődése, esetleg súlyos asztmája van.

A lap szerint ha viszont valaki arra hivatkozik, hogy hatéves gyermekének szüksége van még a délutáni alvásra, szétszórt, nehezen nyílik meg, vagy ingadozó a hangulata, egész biztosan nem jár sikerrel. A rendszer hibáit jól mutatja, hogy nemcsak a szülők, hanem az érintett szakszolgálati dolgozók is kritizálják, márpedig az iskolaérettség megállapításának részleteiről ők tudnak a legtöbbet.

"Ha valaki függő hatályú végzést kap, az még a szerencsés, hiszen ez azt jelenti, hogy a gyermeket szakértő fogja megvizsgálni" – magyarázta az eredményeket a hvg.hu-nak egy, a pedagógiai szakszolgálat munkájára rálátó forrás.

Más szakértők szerint az is súlyos hiba, hogy semmit nem tudni arról, az Oktatási Hivatal mi alapján bírálja el a beérkező kérelmeket. A szülők jobb híján egymás között, önszerveződő Facebook-csoportokban osztják meg a tapasztalataikat, ki milyen papírt adott be, mire érdemes hivatkozni a kérvényben ahhoz, hogy elfogadják.

Fontos határidő a szülőknek: már csak pár napig lehet kérelmezni az iskolakezdés alóli felmentést

Január 31-ig, vagyis péntekig kell benyújtaniuk az Oktatási Hivatalhoz a felmentési kérelmet azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy hatéves gyerekük még egy évig az óvodában maradhasson. Ugyanakkor ha a pedagógiai szakszolgálat még a határidő előtt a felmentést támogató véleményt állít ki, nincs szükség a kérelemre. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.