Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.
Lehetséges a sorrendmódosítás a középiskolai felvételin is?
Lesz rá lehetőség a jelentkezés után, 2020. március 19. és 20. között lehet majd változtatni tanulói adatlapon szereplő sorrenden.
Hogyan lehet módosítani?
Módosító tanulói adatlapot kell kitölteni, amit a módosítást követően ki kell nyomtatni, alá kell írni és postára kell adni a megadott címre.
Melyik fontosabb, az iskola vagy a tanulmányi terület?
Ha egy adott középfokú iskolába való bekerülés a legfontosabb cél, akkor az adott középfokú iskola tanulmányi területeit kell egymás után a sorrend elején feltüntetni - javasolják a felvételi tájékoztatóban, hozzátéve: amennyiben egy adott típusú tanulmányi terület kiválasztása a cél, akkor azonos típusú tanulmányi területeket kell feltüntetni a sorrend elején, amelyek természetesen más-más iskolákban vannak.
Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület?
Idén felvételiztek középiskolába, de nem tudjátok, mit jelent a különböző tájékoztatókban szereplő „tanulmányi terület" kifejezés?
Új iskolát is lehet megjelölni később?
Iskolát nem, de új tanulmányi terület olyan iskolán belül, amelyet már korábban megjelöltetek, van lehetőség. Ehhez azonban az érintett középiskolával egyeztetnetek kell - ezt az eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni.
Fontos szabályok a jelentkezésről a középiskolai felvételin
Mik a jelentkezés szabályai a középiskolai felvételin, és mi a teendő, ha egy iskolán belül több tanulmányi területet is megjelölnétek? Itt vannak az infók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
