Idén felvételiztek középiskolába, de nem tudjátok, mit jelent a különböző tájékoztatókban szereplő „tanulmányi terület” kifejezés?
„A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az adott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. Az intézmények a felvételi eljárásukat tanulmányi területek szerint bonyolítják le” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
A tanulmányi terület nem feltétlenül egyezik meg egy-egy osztállyal, az egy tanulmányi területre bekerült diákokból több osztályt is kialakíthatnak, de előfordulhat az is, hogy egy iskola több tanulmányi területből szervez egy osztályt. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a magyarázatot: a tanulmányi terület az a tagozat, amelyre a diákok jelentkezhetnek.
Néhány példa a tanulmányi területekre: általános tantervű hatosztályos képzés, négy évfolyamos képzés emelt szintű matematikaoktatással, négy évfolyamos képzés emelt szintű kémiaoktatással stb.
A középiskolák október 20-ig hozzák nyilvánosságra 2020-as felvételi tájékoztatójukat, amelyekben az adott intézmény által meghirdetett összes tanulmányi terület szerepel majd. A felvételi szabályok tanulmányi területenként különbözőek lehetnek, és a jelentkezéskor is külön-külön kell megjelölni a tanulmányi területeket (akkor is, ha ugyanaz az iskola indítja azokat), mindegyiknek külön kódja van.
A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
