A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.
A vitairatban felvetik az oktatási kiadások és bérek kérdését, a munkaterhelést, életpályamodellt, az iskolaszerkezetet és az oktatás tartalmi szabályozását is. Valamint beszélnek az óvodák és a gyógypedagógia helyzetéről, szakképzés és a társadalmi párbeszéd fontosságáról is.
Az eredményes oktatás három pillére a célok pontos kijelölése, a feltételek megteremtése és a pedagógus módszertani szabadsága. Magyarországon jelenleg egyik feltétel sem teljesül. Iskoláinkban csak akkor folyhat magas színvonalú nevelés és oktatás, ha az intézmények és a pedagógusok kellő autonómiával rendelkeznek - írja a Pedagógusok Szakszervezete.
Ennek érdekében többek között újra kell gondolni a taneszközök, a tankönyvek fejlesztésének, előállításának, piacának, forgalmazásának teljes rendszerét, a cél a taneszközök piaci versenyének, a választás szabadságának biztosítása. Át kell alakítani az oktatásirányítás szabályrendszerét: az intézményeknek vissza kell adniuk alapvető jogaikat a személyi, a gazdasági, a fejlesztési, a működtetési kérdésekben - írják.
Az elkészült dokumentumot a következő hetekben a fővárosban és a vidéki helyszíneken tervezett fórumokon vitatják meg azokkal, akiket érint vagy érdekel az oktatás, benne a gyermekek jövője.
A teljes dokumentumot itt nézhetitek meg.
Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete
Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
