A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: az új NAT-ot ebben a formában ne vezessék be

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításának legutóbbi tervezete nem tükrözi a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatban korábban folytatott szakmai egyeztetések eredményeit. Az Elnökség a közleményben azt javasolja, a módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, helyette folytatódjon a korábban megkezdett szakmai konzultáció.

  • Eduline/MTI

Ahogy mi is írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöksége 2020. január 15-én tartott ülésén megfogalmazta, hogy a 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt NAT-módosítás nem tükrözi a korábbi munka eredményeit.

Közleményük szerint a módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nincs biztosítva az intézmények számára az önálló működés lehetősége és az átmenetek zavartalansága. Ezen kívül a kerettantervekkel kapcsolatos választási lehetőségek is csökkennének. Úgy gondolják, hogy a szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt a tervezet 2020. szeptemberi bevezetése túl nagy terhet jelentene az iskolák és a pedagógusok számára.

Az NPK mint szakmai szervezet kéri, hogy a NAT-módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában. Helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció.

A PDSZ szerint diktátum lesz az új alaptanterv

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a kiszivárgott információk alapján úgy értékelt: az idén szeptemberben életbe lépő dokumentum nem hoz paradigmaváltást az oktatásban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.