A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításának legutóbbi tervezete nem tükrözi a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatban korábban folytatott szakmai egyeztetések eredményeit. Az Elnökség a közleményben azt javasolja, a módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, helyette folytatódjon a korábban megkezdett szakmai konzultáció.
Ahogy mi is írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöksége 2020. január 15-én tartott ülésén megfogalmazta, hogy a 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt NAT-módosítás nem tükrözi a korábbi munka eredményeit.
Közleményük szerint a módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nincs biztosítva az intézmények számára az önálló működés lehetősége és az átmenetek zavartalansága. Ezen kívül a kerettantervekkel kapcsolatos választási lehetőségek is csökkennének. Úgy gondolják, hogy a szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt a tervezet 2020. szeptemberi bevezetése túl nagy terhet jelentene az iskolák és a pedagógusok számára.
Az NPK mint szakmai szervezet kéri, hogy a NAT-módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában. Helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció.
A PDSZ szerint diktátum lesz az új alaptanterv
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a kiszivárgott információk alapján úgy értékelt: az idén szeptemberben életbe lépő dokumentum nem hoz paradigmaváltást az oktatásban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
