Ilyen a mai magyar közoktatás: SNI-s tanulók, bármilyen szakos és öregedő tanárok

Nőtt az SNI-s tanulók száma, elöregedett a pedagógustársadalom, továbbra is égető probléma a tanárhiány és szakközépiskolákban majdnem 30 százalék roma tanulók aránya, míg a hátrányos helyzetű tanulóké 19,3 - többek között ez derül ki "A közoktatás indikátorrendszere 2019" tanulmányból.

  • Eduline

A napokban jött ki - a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete által jegyzett - A közoktatás indikátorrendszere 2019. Többek között az is kiderül belőle - ahogy már mi is írtunk róla - a tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20–29 éves és 30–39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben.

Azonban a tanulmányból sokminden más is kiderült, ebből készített részletes összeállítást a hvg.hu.

A tanulmány szerint az általános iskolákban a roma tanulók aránya viszonylag stabil, 14-15 százalékos volt az elmúlt évtizedben. Az érettségit adó középiskolákban bőven 10 száz alatti ez a szám, a szakközépiskolákban viszont majdnem 30 százalék.

Általános iskolában 2018-ban 14,1 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban mindössze 0,7 százalék. A legnagyobb arányban a szakközépiskolákban vannak jelen (19,3 százalék).

Egyre több magatartás-, és tanulásizavarral küzdő gyerek van az iskolákban, de erről pontos adatok nem nagyon láttak eddig napvilágot - írja az oldal. A kötet megerősíti ezt a tapasztalatot, eszerint a köznevelésben tanulók körében az SNI-tanulók aránya 2001 és 2018 között 3,6-ról 6,9 százalékra nőtt. Az 1–8. évfolyamos tanulók között ez egyébként csak kismértékben változott, de a középfokú oktatásban majdnem megháromszorozódott.

A közoktatás indikátorrendszere 2019

Az 1–8. évfolyamos tanulók közül az általános iskolai képzésben részt vevők 7,6 százaléka volt SNI tanuló, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumok tanulói körében ez az arány csak 0,8 százalék. A szakközépiskolába járók közel ötöde (19,4 százalék), a szakgimnáziumokba járók 3,8 százaléka, a 4 osztályos gimnáziumokba járók 1,9 százalék volt SNI-s 2018-ban.

Az SNI-s tanulók leginkább az állami fenntartású iskolákba járnak, feltűnően kevesebb ilyen diák van az egyházi fenntartású intézményekben - írják.

A tanárok helyzete sem rózsás

A tanulmány több fejezete foglalkozik a pedagógusokkal is. Azon nem lepődik meg senki, hogy a pálya elnőiesedett, az óvodákban közel 100, az általános iskolákban mintegy 90, a gimnáziumokban 70, a szakgimnáziumokban 65 százalékban nők tanítanak, de még a szakközépiskolákban is kevesebb a férfi pedagógus.

Viszont ez a tanulmány is rávilágít a pedagóguspálya rohamos elöregedésére, ami viszont a jövőre nézve aggasztó, és sürgős oktatáspolitikai beavatkozást igényelne. 2008 és 2018 között egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Nagymértékben csökkent (9-ről 6 százalékra) a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, és a 30–39 éves korcsoport aránya is (27 százalékról 18-ra). Ezzel párhuzamosan az 50–59 éves pedagógusok aránya jelentősen nőtt (27-ről 35 százalékra), és nőtt a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is (2-ről több mint 9 százalékra).

Itt vannak a bármilyen szakos tanárok

A tanárhiányt is bemutatja a tanulmány, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a nem szakos ellátottság, azaz egyre többen tanítanak úgy szaktárgyat, hogy nincs a tanított szakra képesítésük.

A közoktatás indikátorrendszere 2019

A legnagyobb mértékben a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de az összes tantárgy esetében is átlagosan kétszeresére nőtt az arány két év alatt.

Elöregedett a tanári szakma: a pályakezdők száma sem emelkedik

Az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok, de a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.