Az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok, de a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években.
A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – írja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című, frissen publikált tanulmányában.
Ugyancsak 2018-ban a 40 év alatti pedagógusok aránya a szakközépiskolákban volt a legkisebb, 20 százalék, de a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban is alig haladta meg ezt az értéket, az általános iskolákban pedig 24 százalék volt.
A felmérés szerint a tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben.
2016 után jelentősen megnőtt a tanári munkaerő-forgalom a közoktatási intézményekben, ám a növekedés ott volt a legnagyobb, ahol korábban viszonylag kisebb volt a belépő tanárok aránya - áll a jelentésben. Ugyanakkor 2018-ra már alig voltak különbségek a belépő tanárok arányában a különböző iskolatípusok között.
Hozzáteszik: 2016-ban nem mutatkozott különbség intézményfenntartók szerint a pályakezdő pedagógusok arányában, majd az egyéb fenntartású intézményekben nőni kezdett az arány, 2018-ban 2 százalék volt.
A belépők arányának növekedésével szemben a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években, és valamennyi intézménytípusban rendkívül alacsony, 0,5-1,5 százaléknyi volt az értéke. A legnagyobb arányban a fővárosban dolgoznak pályakezdő pedagógusok. Az állami intézményekben pedig gyakorlatilag már nem dolgoznak nyugdíjas tanárok - emelik ki.
OECD: elöregedett a tanári szakma, de a magyar pedagógusok felkészültebbek az átlagnál
Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok. A kiscsoportos és projektalapú feladatmegoldás ugyanakkor itthon még kevésbé jellemző - derül ki az OECD tanítási módszereket vizsgáló legújabb felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet ismertet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
