Középiskolai felvételi: ilyen lesz a szombati írásbeli vizsga

Ezen a héten tartják a középiskolába jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgáját. Milyen feladatlapokat kell megoldaniuk és mire számíthatnak a felvételizők? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáját január 18-án, szombaton 10 órától írják azok a diákok, akik olyan intézményt választottak, amely figyelembe veszi az írásbeli eredményét. A pótló vizsgára pedig január 23-án 14 órakor kerül sor. 

Ahogy megírtuk, a középiskolai felvételi során a középiskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit. Ha számít az írásbeli eredménye, annak legalább az összpontszám 50 százalékát kell adnia.

A diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Az iskola dönthet úgy is, hogy csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, ebben az esetben ez adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát.

A magyar nyelvi és a matematika feladatlap is 10-10 feladatot tartalmaz, amelyeket 45-45 perc alatt kell megoldaniuk a felvételizőknek. Tantárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatok a képességeket, készségeket, a középiskolai tanuláshoz szükséges kompetenciákat mérik fel, kevésbé a konkrét tananyagot.

Milyen feladatokból áll a magyar nyelvi feladatlap?

A magyar nyelvi feladatlapban az első kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, és szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegek szerepelnek bennük. A feladatok igénybe veszik a nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismereteket, a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeket (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás) és az íráskészséget is.

A tizedik feladatban egy hosszabb szöveget kell írnotok megadott témában és műfajban, amelyre 10 pontot lehet kapni. Ebből 3-3 pont jár a tartalomra és a szöveg szerkezetére, 2 pont a helyesírásra, 1-1 pont pedig a stílusra és a nyelvhelyességre, illetve a külalakra.

A magyar nyelvi feladatlap megoldásához segédeszköz nem használható.

Milyen a matekvizsga?

A matematika feladatlap megoldásához is többféle kompetenciára van szükség: feladatmegoldó készségre, problémaérzékenységre, kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre, koncentráló képességre. Emellett elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.

A feladatlap megoldásához vonalzót, körzőt és szögmérőt használhattok, más segédeszközt (pl. számológépet) nem. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.

Hogyan készülhettek a vizsgára? Itt találtok gyakorlati tanácsokat és hasznos tippeket hozzá. A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

Középiskolai felvételi: meddig kell leadni a jelentkezéseket az iskolákba?

Pontosan meddig és hogyan kell középiskolába jelentkezni? Hány sulit lehet megjelölni, és mi történik, ha meggondolom magam a jelentkezés után? Mutatjuk a legfontosabb információkat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.