Pénzügyminisztérium: az ország összes iskolája készpénzmentes lehet

A tanulók pénzügyi tudatosságát erősítheti, hogy az ország összes iskolájára kiterjedhet a készpénzmentesség - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára.

  • Eduline/MTI

Balogh László a pénzügyi felkészültséget éppoly fontosnak nevezte, mint a digitális készségek fejlesztését. A szemléletformáláshoz - tette hozzá - az online fizetési lehetőségek is hozzájárulhatnak, a Készpénzmentes iskola program ezért kilépett a kísérleti szakaszból, és mostanra már csaknem 70 intézményre terjed ki.

visszajelzések alapján már néhány hónap alatt jelentősen nőtt a készpénzmentesség elfogadottsága azokban az iskolákban, amelyekben megnyílt a lehetőség a bankkártyás fizetésre - közölte a helyettes államtitkár. A 2018 őszén indított program kártyaolvasók telepítésével és online felületek kialakításával biztosítja a készpénzmentes iskolai befizetéseket.

Balogh László megjegyezte, hogy az iskolai pénzmozgások készpénzmentesítése az adminisztrációs terheket is csökkenti, ezért abban bízik, hogy nem csak a fenntartókkal és az intézményvezetőkkel, hanem az intézményekben működő vállalkozókkal is mindenütt meg lehet egyezni a POS-terminálok (bankkártyás fizetést biztosító berendezések) telepítéséről.

Friss felmérés: a tanárok 76 százaléka szerint a gyerekek nem tudják beosztani a pénzüket

A tanárok 97 százaléka szerint a tudatos pénzkezelés tanítható - derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői által készített felmérésből, amelybe 300 pedagógust vontak be.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.