Új iskolaérettségi vizsgálatok: szűkülnek a lehetőségek?

Kifejezetten az iskolaérettség megállapítása miatt már nem kezdeményezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatoknál a szülők, az óvodapedagógusok és az iskolaigazgatók - írja a Népszava.

  • Eduline

Az erre lehetőséget biztosító bekezdéseket ugyanis törölték a vonatkozó kormányrendeletből  - írja a Népszava. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vonatkozó rendeletének két bekezdése írt arról, hogy a szülő, az óvoda vagy az iskola igazgatója szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyereknél, ha ez másként nem dönthető el egyértelműen, vagy a kérdésben nincs egyetértés a szülő és az óvoda között.

A rendelet 2020. január elsejétől hatályos verziójában azonban ezek a bekezdések már nincsenek benne. Csak annyi maradt:„a tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.” - írja az oldal.

A változtatás oka, hogy a köznevelési törvény tavalyi módosítása szerint már minden, hatodik életévét adott év augusztus 31-ig betöltő kisgyermeknek kötelezően iskolába kell mennie. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke további egy nevelési évig óvodában maradhasson, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kell kérelmet benyújtania.

A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de az idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig az időpontig van lehetőségük kihasználni azt a „kiskaput” is, hogy ha sikerül január végéig gyermekük iskolahalasztását javasló szakvéleményt szerezniük a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz is kérelmet benyújtaniuk.

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azonban felhívta a figyelmet egy további „kiskapura”, amit néhány szülő még kihasználhat. A köznevelési törvény továbbra is kimondja: „Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.” Erre akkor van lehetőség, ha a szülő nem iskolaérettségi, hanem valamilyen más – például sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó – vizsgálatot kezdeményez a szakszolgálatnál, és a szakértői bizottság ebben a vizsgálatban tesz javaslatot az iskolahalasztásra is.

Felmentés az iskolakezdés alól: így lehet megkerülni az Oktatási Hivatalt

Már be lehet nyújtani a hatévesen kötelező iskolakezdés alóli felmentési kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz, a határidő január 31. Ugyanakkor ha a szülő eddig a napig beszerzi a pedagógiai szakszolgálat felmentést támogató véleményét, nincs szükség kérelemre, a gyerek további egy évig az óvodában maradhat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.