Újra kevesebbet ér a tanárok bére? Itt vannak a 2020-as számok

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint havonta már százezrekben mérhető veszteség éri a tanárokat, mert bérüket nem az aktuális, hanem még most is a 2014-es minimálbérhez kötik.

  • Eduline

Bár a kormány most nyolc százalékkal, bruttó 161 ezer forintra emelte a minimálbért, ez semmit nem jelent a tanárok nagy többsége számára, mert fizetésük számításakor nem ezt az összeget, hanem a hat évvel ezelőtt érvényes 101 ezer forintot veszik alapul - írja a Népszava.

Az oldal azt írja, a PDSZ szerint emiatt fordulhat elő az, hogy egy mesterfokozatú oklevéllel rendelkező – azaz hat évet főiskolán, vagy egyetemen tanuló – pályakezdő pedagógus pont annyi pénzt, bruttó 210 600 forintot keres, mint egy szakmunkás végzettséget igénylő állásban dolgozó munkavállaló.

Hozzáteszik: az Európai Bizottság tavaly októberi jelentése szintén lesújtó képet festett. Egy kezdő tanár egyetemi diplomával is csak bruttó 200 ezret kap Magyarországon – írták –, miközben Liechtensteinben 2 millió 400 ezer forintnyi bér jár az ugyanilyen végzettségű pedagógusoknak.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás már szeptember végén figyelmeztetett: éves szinten legalább 45 órát dolgoznak ingyen a tanárok, a túlmunka miatt pedig 25 százalékuk azonnal elhagyná a pályát, ha tehetné.

Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát

Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.