A sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben - írja a Népszava friss adatok alapján.
Jelenleg 9,7 ezer gyógypedagógus, logopédus, konduktor dolgozik a hazai köznevelésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a 2019/2020-as tanévre vonatkozó gyorstájékoztatójában a tavaly év végi 10 ezerrel szemben - írja a Népszava.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint ugyanakkor a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma továbbb emelkedett. derült ki. Idén 2,3 ezerrel több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mintegy egy évvel korábban, számuk 93,8 ezerre emelkedett. Közülük 10,3 ezren integrált óvodai nevelésben részesülnek, illetve gyógypedagógiai intézményben nevelnek. Általános iskolába 56,5 ezer SNI-s diák jár.
A szakemberhiányt jelzi az is, hogy egyre kevesebben tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben: míg a 2010/2011-es tanévben 19,5 ezer tanuló részesült gyógypedagógiai oktatásban, a 2018/2019-es tanévben már csak 16 ezer.
A pedagógiai szakszolgálatokhoz viszont egyre többen fordulnak: az Emmi adatai szerint a 2018/2019-es év során 501,1 ezer gyereket, tanulót láttak el, az előző évinél több mint 11,1 ezerrel többet.
Pedagógiai szakszolgálat: kétszer mérik fel a gyermekek képességeit
Kétszer, 3 és 5 éves korban mérik fel a gyermekek képességeit, így derül ki, hogy ki alkalmas az iskolakezdésre - mondta el Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója hétfő reggel az M1-en, ahol az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új eljárásrendről beszéltek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
