Kétszer, 3 és 5 éves korban mérik fel a gyermekek képességeit, így derül ki, hogy ki alkalmas az iskolakezdésre - mondta el Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója hétfő reggel az M1-en, ahol az iskolaérettség megállapítására vonatkozó új eljárásrendről beszéltek.
A főigazgató elmondta, az 5 éves korban elvégzett vizsgálat során főként azokat a képességeket mérik fel, amelyek az írás-olvasáshoz, illetve a számoláshoz szükségesek. Ugyanakkor fontos az is, hogy a gyermek képes-e fenntartani a figyelmét, mert ha nem, akkor valószínűleg kudarcélmény érné az iskolában.
Hozzátette: a 3 éves korban elvégzett vizsgálat során a legnagyobb hangsúly a nyelvi készségeken van.
A kormány az Oktatási Hivatalt (OH) jelölte ki az iskolaérettségi felmentések elbírálására, és a kormányhivatalokat a hároméves korban esedékes óvodába járás ellenőrzésére - közölte múlt pénteken az MTI-vel az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A felmentést érintő változások a 6. életévét betöltött, azaz tankötelessé vált gyermekek azon részét érinthetik, akiknél a szülők további egy évvel szeretnék meghosszabbítani az óvodáztatást, amire a törvény lehetőséget nyújt. A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a szülőknek ezután az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést. A kérelmeket 2020. január 31-ig lehet beadni.
Itt vannak a változások az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban
Tegnap megszavazták, hogy január 15. helyett január 31-ig lehet beadni a tankötelezettség alóli felmentési kérelmeket. Itt vannak a részletek a vizsgálatokkal kapcsolatban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
