Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: egyénileg is lehet majd utazni

A 2020-ban induló külföldi nyelvtanfolyamokra nem csak csoportosan, egyénileg is ki lehet majd utazni. Összegyűjtöttük a jelenleg ismert infókat, szabályokat.

  • Eduline

Jövőre indulnak a középiskolásoknak szóló ingyenes nyári külföldi nyelvtanfolyamok, amelyen összesen 140 ezer diák vehet majd részt. A kéthetes utazás során 20-25 órás nyelvtanfolyamon tanulnak majd 9. és 11. osztályos nappali tagozatos, gimnáziumi és szakgimnáziumi képzésben tanulók.

Az igényeket már előzetesen fel is mérték: 81 ezer fő csoportosan, kilencezer tanuló pedig egyénileg utazna külföldre. Fontos, hogy egyéni utazás esetén a pályázást is a tanuló, illetve családja végzi, nem a tanuló köznevelési intézménye. Valamint felhívják a figyelmet arra is, hogy ilyen esetben jól gondolják át, a diák nyelvi szintje és önállósága megengedi-e, hogy egyénileg utazzon a tanfolyamra. Kizárólag azoknak a tanulóknak javasolják a képzést, akik magas szintű nyelvtudással rendelkeznek, van tapasztalatuk nemzetközi környezetben való önálló helytállásra, rutinosak a külföldre történő önálló kiutazásban - fogalmaznak a nyelvtanfolyam jelenlegi honlapján.

Félmillió forint: ennyit kereshetnének a külföldi nyelvtanfolyamok kísérőtanárai?

Mennyit keresnének a diákokat külföldi nyelvtanfolyamra kísérő tanárok? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jogásza átfogóan utánajárt a törvényeknek, szabályoknak a téma kapcsán.

A program személyenként kétezer eurós ösztöndíjjal is kalkulál, de igyekeznek országonként és régiónként súlyozni a költségeket. Nyolc diákkal mehet egy kísérő tanár, akinek a költségeit szintén fedezné a program.

A célországok között szerepel az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Franciaország, Németország, Ausztria és Kína is, ahol hivatalos oktatási és kulturális szervezet által minősített nyelviskolákban tanulnak majd a diákok. Emellett egyéb kulturális, szabadidős programok keretében is lehetőséget kapnak majd a nyelvtanulásra. A részletes pályázati felhívás és a nyelviskolák képzési kínálata várhatóan hamarosan elérhető lesz a Tempus Közalapítvány weboldalán.

Mi kellene ahhoz, hogy a felvételizőktől elvárható legyen a középfokú nyelvvizsga?

Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.