2019. december 6-ig, azaz máig jelentkezhetnek a központi írásbelire a felvételizni tervező általános iskolások. Itt vannak a legfontosabb szabályok.
Meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbeli vizsgára?
A középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára abban az iskolában kell jelentkezni, ahol a diák meg szeretné írni a tesztet. Ennek a kereső programnak a segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között.
Az írásbelire való jelentkezéshez az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható tanulói jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési határidő december 6. Fontos, hogy az írásbelire való jelentkezés nem egyenlő a kiválasztott középfokú iskolákba való jelentkezéssel – ennek a határideje február 19.
Mikor lesz az írásbeli vizsga?
A központi írásbeli vizsgát január 18-án írják a diákok.
Milyen feladatokra kell számítaniuk a felvételizőknek?
A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. Arról, hogy hogyan pontozzák a feladatokat, bővebben itt olvashattok.
Hogyan lehet készülni az írásbelire?
A felkészülés legjobb módja a korábbi évek feladatlapjainak megoldása. Ezeket – a megoldókulcsokkal együtt – itt, az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi: mi az a tanulmányi terület és miért fontos?
Mi az a tanulmányi terület, miért fontos és hol találhatják meg a jelentkezők a meghirdetett területeket? Itt a válasz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
