Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.

  • Eduline

Ahogy mi si írtunk róla, a 2018-as PISA-eredmények alapján az európai listát Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vezeti, de az élen vannak az osztrák, dán, norvég és német diákok is.

A BBC most utánajárt az észt sikernek, és arra jutott: az óvoda a siker kulcsa - írja a cikkre hivatkozva a hvg.hu. Majdnem minden gyerek jár oviba Észtországban, ahol a gyerekeket tanulni tanítják. Arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát - írják.

Arra buzdítják már egészen kis koruktól kezdve a gyerekeket az óvodákban, hogy tanuljanak meg és merjenek kérdezni. Ennek hatására az iskolaérett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket, nem pedig egy tudásanyag bemagolására - teszik hozzá.

Persze volt honnan tanulni, ugyanis a finnek oktatási modellje volt számukra a minta, amikor függetlenné váltak 1991-ben. Ez azt is jelenti, hogy az oktatás ingyenes - emelte ki a BBC-nek egy észt középiskola igazgatója. A házi feladatok többségét az interneten oldják meg a diákok. Ott néznek utána a szükséges szakirodalomnak is. Így akár egész nemzedékek válnak profivá az informatika terén. Arról nem is beszélve, hogy iskola után sokkal kevesebb időt töltenek a könyvek felett görnyedve.

Persze a tanárhiány itt is probléma

A tanárokat ugyanis nem tudják megfizetni, ezért komoly hiány van már most is. A fiatal észtek külföldre, elsősorban Finnországba mennek, ahol értik a nyelvet, és így hamar be tudnak illeszkedni. A fizetések pedig sokkal magasabbak, mint Észtországban.

Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok

Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.