A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.
Ahogy mi si írtunk róla, a 2018-as PISA-eredmények alapján az európai listát Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vezeti, de az élen vannak az osztrák, dán, norvég és német diákok is.
A BBC most utánajárt az észt sikernek, és arra jutott: az óvoda a siker kulcsa - írja a cikkre hivatkozva a hvg.hu. Majdnem minden gyerek jár oviba Észtországban, ahol a gyerekeket tanulni tanítják. Arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát - írják.
Arra buzdítják már egészen kis koruktól kezdve a gyerekeket az óvodákban, hogy tanuljanak meg és merjenek kérdezni. Ennek hatására az iskolaérett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket, nem pedig egy tudásanyag bemagolására - teszik hozzá.
Persze volt honnan tanulni, ugyanis a finnek oktatási modellje volt számukra a minta, amikor függetlenné váltak 1991-ben. Ez azt is jelenti, hogy az oktatás ingyenes - emelte ki a BBC-nek egy észt középiskola igazgatója. A házi feladatok többségét az interneten oldják meg a diákok. Ott néznek utána a szükséges szakirodalomnak is. Így akár egész nemzedékek válnak profivá az informatika terén. Arról nem is beszélve, hogy iskola után sokkal kevesebb időt töltenek a könyvek felett görnyedve.
Persze a tanárhiány itt is probléma
A tanárokat ugyanis nem tudják megfizetni, ezért komoly hiány van már most is. A fiatal észtek külföldre, elsősorban Finnországba mennek, ahol értik a nyelvet, és így hamar be tudnak illeszkedni. A fizetések pedig sokkal magasabbak, mint Észtországban.
Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok
Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.