Országszerte több olyan iskola lehet, ahol nem átmeneti a takarító személyzet hiánya. Egy budapesti gimnáziumban heti két alkalommal a diáknak is segíteniük kell, igaz, ez nem kötelező - számolt be az RTL Klub kedd esti híradója.
Az RTL Híradónak először egy néző írta meg, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban hónapok óta takarítóhiánnyal küzdenek, ezért a diákoknak is be kell szállnia a munkába. A híradónak ezt az intézmény igazgatója elismerte: a kényszerhelyzet miatt intézményi egyeztetés és a szülők tájékoztatása után a diákokat is bevonták a munkába, akik heti két alkalommal -önkéntes alapon - segítenek kitakarítani a termeket.
A Független Diákparlament elnöke, Tasi Zsuzsa a híradónak azt mondta: a takarítók fizetése az iskolákban nagyon alacsony, ezért inkább magáncégekhez mennek. Szerinte a probléma nem újkeletű és nem is egyedi, és bár a takarításban való részvétel nem kötelező a diákok számára, hosszútávon nem lehet megoldás.
A szervezet információi szerint országszerte több olyan iskola is van, ahol nem csupán átmeneti a takarítóhiány: ha sikerül is találni, a dolgozó pár hétnél nem marad tovább.
A híradó megkereste a Klebelsberg Központot is, akikhez elmondásuk szerint egy iskolából sem érkezett bejelentés takarítási problémák miatt. A takarító személyzet biztosítása egyébként a tankerületi központok feladata.
Nemcsak takarítókból, hanem tanárokból is égető a hiány az iskolákban: több intézményben a sajátjukon kívül még jópár tárgyat tanítanak a pedagógusok, van, ahol pedig a tanári végzettséget sem várják el. Az iskolák trükkökkel próbálják megfizetni a rengeteg túlórát. A Pedagógusok Szakszervezete friss felmérése szerint a tanárok átlagosan hetente 56 órát dolgoznak.
Akkora a tanárhiány Zuglóban, hogy a szülők is a tankerülethez fordulnak
Nyílt levélben fordultak a közép-pesti tankerületi központ igazgatójához a szülők a tanárhiány, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiánya, a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságok, illetve az iskolai épületek rossz állaga miatt. Szerintük a tankerület eddig munkájának egy része csak látszatintézkedésekből állt. A zuglói problémák máshol is jelen vannak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
