Vajon mennyit tanulnak egy héten a nemzetközi felmérésekben legjobban teljesítő diákok? Ez is kiderül a legfrissebb PISA-eredményekből.
A tegnap megjelent 2018-as PISA felmérésben, Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet, a matematika területén a 31-37. helyet, a természettudomány területén a 29-34. helyet érte el. A listát amúgy Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok csoportja vezeti 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal.
Azonban a felmérésből az is kiderül, hogy az egyes országok diákjai mennyi időt töltenek egy héten tanulással, és ezzel milyen eredményeket érnek el a nemzetközi listán.
Az OECD országok átlaga heti 44 óra, a magyar diákok ennél valamivel kevesebbet töltenek tanulással egy héten, és az átlagos 487 pont alatt is teljesítenek.
Persze vannak kiugró adatok és érdekességek is. Például Finnországban töltik a diákok a legkevesebb időt tanulással egy héten, teljesítmények mégis viszonylag magasak - derül ki a friss eredményekből. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek diákjai kifejezetten alacsony pontszámokat értek el, pedig itt a leghosszabbak a tanórák és itt töltik a legtöbb időt tanulással az iskolások.
A tanulással töltött időnek is megvan az eredménye: a listavezető kínai tartományok diákjai és a szingapúri diákok is átlag feletti 50-58 órát töltenek egy héten tanulással, amivel a 2018-as lista legjobb teljesítményét érték el.
Az elemzés készítői szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a tanulási eredmények mindig függenek a tanulással töltött idő mennyiségétől és minőségétől.
Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás
A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
