Mennyit ér a sok tanulás? Így teljesítenek azok, akik a legkevesebbet ülnek a könyv fölött

Vajon mennyit tanulnak egy héten a nemzetközi felmérésekben legjobban teljesítő diákok? Ez is kiderül a legfrissebb PISA-eredményekből.

  • Eduline

A tegnap megjelent 2018-as PISA felmérésben, Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet, a matematika területén a 31-37. helyet, a természettudomány területén a 29-34. helyet érte el. A listát amúgy Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok csoportja vezeti 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal.

Azonban a felmérésből az is kiderül, hogy az egyes országok diákjai mennyi időt töltenek egy héten tanulással, és ezzel milyen eredményeket érnek el a nemzetközi listán.

Az OECD országok átlaga heti 44 óra, a magyar diákok ennél valamivel kevesebbet töltenek tanulással egy héten, és az átlagos 487 pont alatt is teljesítenek.

A függőleges tengely a 2018-as teszten elért pontokat, a vízszintes pedig a tanulással töltött órákat mutatja egy hetes időszakra nézve
PISA-elemzés

Persze vannak kiugró adatok és érdekességek is. Például Finnországban töltik a diákok a legkevesebb időt tanulással egy héten, teljesítmények mégis viszonylag magasak - derül ki a friss eredményekből. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek diákjai kifejezetten alacsony pontszámokat értek el, pedig itt a leghosszabbak a tanórák és itt töltik a legtöbb időt tanulással az iskolások.

A tanulással töltött időnek is megvan az eredménye: a listavezető kínai tartományok diákjai és a szingapúri diákok is átlag feletti 50-58 órát töltenek egy héten tanulással, amivel a 2018-as lista legjobb teljesítményét érték el.

Az elemzés készítői szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a tanulási eredmények mindig függenek a tanulással töltött idő mennyiségétől és minőségétől.

Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.