Mennyit ér a sok tanulás? Így teljesítenek azok, akik a legkevesebbet ülnek a könyv fölött

Vajon mennyit tanulnak egy héten a nemzetközi felmérésekben legjobban teljesítő diákok? Ez is kiderül a legfrissebb PISA-eredményekből.

  • Eduline

A tegnap megjelent 2018-as PISA felmérésben, Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet, a matematika területén a 31-37. helyet, a természettudomány területén a 29-34. helyet érte el. A listát amúgy Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok csoportja vezeti 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal.

Azonban a felmérésből az is kiderül, hogy az egyes országok diákjai mennyi időt töltenek egy héten tanulással, és ezzel milyen eredményeket érnek el a nemzetközi listán.

Az OECD országok átlaga heti 44 óra, a magyar diákok ennél valamivel kevesebbet töltenek tanulással egy héten, és az átlagos 487 pont alatt is teljesítenek.

A függőleges tengely a 2018-as teszten elért pontokat, a vízszintes pedig a tanulással töltött órákat mutatja egy hetes időszakra nézve
PISA-elemzés

Persze vannak kiugró adatok és érdekességek is. Például Finnországban töltik a diákok a legkevesebb időt tanulással egy héten, teljesítmények mégis viszonylag magasak - derül ki a friss eredményekből. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek diákjai kifejezetten alacsony pontszámokat értek el, pedig itt a leghosszabbak a tanórák és itt töltik a legtöbb időt tanulással az iskolások.

A tanulással töltött időnek is megvan az eredménye: a listavezető kínai tartományok diákjai és a szingapúri diákok is átlag feletti 50-58 órát töltenek egy héten tanulással, amivel a 2018-as lista legjobb teljesítményét érték el.

Az elemzés készítői szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a tanulási eredmények mindig függenek a tanulással töltött idő mennyiségétől és minőségétől.

Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.