Pályaelhagyó óvodapedagógusok a döntésük okáról: alacsonyak a bérek és ellehetetlenítik a munkát

A túl sok adminisztratív munka, kevés fizetés és egyéb korlátozó tényezők miatt óvodapedagógusok hagyják el a pályájukat. Vannak, akik csak akkor mennének vissza a szakmájukba dolgozni, ha rendszerszinten történne valami változás.

  • Eduline

A diploma megszerzése után három évet dolgoztam a szakmában, azonban idén már nem óvónőként kezdtem a szeptembert - mesélte egy pályaelhagyó az abcug.hu-nak, amely több hasonló sorsú óvodapedagógus jelenlegi helyzetéről is beszámol.

Az óvodában teljesen ellehetetlenítik a munkát, és ettől már nem éreztem jól magam, mindezt egy nagyon alacsony fizetésért, miközben diplomával és nyelvvizsgával egy multinál sokkal többet lehet keresni

- magyarázta az óvodapedagógus, aki főként azért döntött a pályaelhagyás mellett, mert a ránehezedő plusz (papír)munka miatt nem tudott annyi érdemi időt tölteni a gyerekekkel, mint amennyit szeretett volna. Természetesen a fizetése sem tartotta a helyén: még a szabadsága alatt is munkát kellett vállalnia ahhoz, hogy legyen egy kis tartaléka, amiből esetleg elmehet nyaralni. Óvónőként a pótlékokkal együtt havonta nettó 148 ezres fizetést vitt haza, amiből csak úgy tudott megélni, hogy akkoriban a testvéreivel lakott egy közös tulajdonú lakásban.

Egy másik, szintén pályaelhagyó óvodapedagógus arról számolt be, annyira ellehetetlenítették a korábbi munkáját, hogy miután visszament az óvodába dolgozni (három évvel a gyereke születése után), fél éven belül felmondott. Ő jelenleg még nem tudja, hogy mivel fog a későbbiekben foglalkozni. De van, aki már is úgy döntött, szerencsét próbál egy másik országban. Mivel nem beszélte a nyelvet, egy szálloda éttermében kezdett pincér segédként, havi 1300 eurós fizetésért.

Egyikőjük arról is beszélt, csak akkor menne vissza a szakmájába dolgozni, ha “valami csoda folytán” rendszerszinten nem történik valami változás. A jelenleg pályán maradt pedagógusokról pedig azt mondták: sakkban tartja őket a rendszer. A számtalan új törvény rengeteg adminisztratív munkát és folyamatos ellenőrzést hozott magával. Mindent ellenőriznek, és valahogy azt érzi az ember, hogy egy ici-picit sem hibázhat, minden pillanatban tökéletesen kell teljesítenie. Ami hosszú távon felőröl, sokan, akik nem ezen a pályán dolgoznak, el sem tudják képzelni - írják.

Iskolaérettség

Új törvények azonban vannak a gyerekeket érintően is. Januártól az óvodák helyett az Oktatási Hivatal (OH) dönt arról, maradhat-e a hatéves gyerek még egy évet az óvodában - alapszabályként minden gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatot, szeptemberben óvodába kell mennie. A kérelmet minden év január 15-ig kell majd benyújtani az Oktatási Hivatalnak. Ezt az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti.

Kötelező iskolakezdés: több időt kaphatnak a szülők a felmentési kérelem benyújtására?

Januártól az óvodák helyett az Oktatási Hivatal dönt arról, maradhat-e a hatéves gyerek még egy évet az óvodában. A szülőknek csak pár hetük van a felmentési kérelem benyújtására - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt javasolja, első alkalommal a határidő január 15. helyett január 31. legyen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.