Pályaelhagyó óvodapedagógusok a döntésük okáról: alacsonyak a bérek és ellehetetlenítik a munkát

A túl sok adminisztratív munka, kevés fizetés és egyéb korlátozó tényezők miatt óvodapedagógusok hagyják el a pályájukat. Vannak, akik csak akkor mennének vissza a szakmájukba dolgozni, ha rendszerszinten történne valami változás.

  • Eduline

A diploma megszerzése után három évet dolgoztam a szakmában, azonban idén már nem óvónőként kezdtem a szeptembert - mesélte egy pályaelhagyó az abcug.hu-nak, amely több hasonló sorsú óvodapedagógus jelenlegi helyzetéről is beszámol.

Az óvodában teljesen ellehetetlenítik a munkát, és ettől már nem éreztem jól magam, mindezt egy nagyon alacsony fizetésért, miközben diplomával és nyelvvizsgával egy multinál sokkal többet lehet keresni

- magyarázta az óvodapedagógus, aki főként azért döntött a pályaelhagyás mellett, mert a ránehezedő plusz (papír)munka miatt nem tudott annyi érdemi időt tölteni a gyerekekkel, mint amennyit szeretett volna. Természetesen a fizetése sem tartotta a helyén: még a szabadsága alatt is munkát kellett vállalnia ahhoz, hogy legyen egy kis tartaléka, amiből esetleg elmehet nyaralni. Óvónőként a pótlékokkal együtt havonta nettó 148 ezres fizetést vitt haza, amiből csak úgy tudott megélni, hogy akkoriban a testvéreivel lakott egy közös tulajdonú lakásban.

Egy másik, szintén pályaelhagyó óvodapedagógus arról számolt be, annyira ellehetetlenítették a korábbi munkáját, hogy miután visszament az óvodába dolgozni (három évvel a gyereke születése után), fél éven belül felmondott. Ő jelenleg még nem tudja, hogy mivel fog a későbbiekben foglalkozni. De van, aki már is úgy döntött, szerencsét próbál egy másik országban. Mivel nem beszélte a nyelvet, egy szálloda éttermében kezdett pincér segédként, havi 1300 eurós fizetésért.

Egyikőjük arról is beszélt, csak akkor menne vissza a szakmájába dolgozni, ha “valami csoda folytán” rendszerszinten nem történik valami változás. A jelenleg pályán maradt pedagógusokról pedig azt mondták: sakkban tartja őket a rendszer. A számtalan új törvény rengeteg adminisztratív munkát és folyamatos ellenőrzést hozott magával. Mindent ellenőriznek, és valahogy azt érzi az ember, hogy egy ici-picit sem hibázhat, minden pillanatban tökéletesen kell teljesítenie. Ami hosszú távon felőröl, sokan, akik nem ezen a pályán dolgoznak, el sem tudják képzelni - írják.

Iskolaérettség

Új törvények azonban vannak a gyerekeket érintően is. Januártól az óvodák helyett az Oktatási Hivatal (OH) dönt arról, maradhat-e a hatéves gyerek még egy évet az óvodában - alapszabályként minden gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatot, szeptemberben óvodába kell mennie. A kérelmet minden év január 15-ig kell majd benyújtani az Oktatási Hivatalnak. Ezt az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti.

Kötelező iskolakezdés: több időt kaphatnak a szülők a felmentési kérelem benyújtására?

Januártól az óvodák helyett az Oktatási Hivatal dönt arról, maradhat-e a hatéves gyerek még egy évet az óvodában. A szülőknek csak pár hetük van a felmentési kérelem benyújtására - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt javasolja, első alkalommal a határidő január 15. helyett január 31. legyen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.