Kikerülhető az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi vizsgálatoknál?

Kikerülheti az Oktatási Hivatalt az, aki időben - az új szabály életbelépése előtt - beszerzi a szakvéleményt? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Ha a szakértői bizottság 2020. január 15-e előtt kiállított véleménye azt tartalmazza, hogy a hatéves gyermek további egy évig maradhat az óvodában, akkor nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze ezt az Oktatási Hivatalnál. Ebben az esetben a gyermek automatikusan további egy évig óvodai nevelésben vehet részt - írja az Oktatási Hivatal.

Ha azonban megvan a szakértői vélemény, a teendő a következő: a szülőnek a szakértői bizottsági véleményt az óvodában be kell mutatni, amely alapján az óvoda rögzíti ezt a tényt. Ezzel szemben, ha ilyen szakértői bizottsági vélemény nem áll rendelkezésre, akkor a szülőnek javasolt az Oktatási Hivatalhoz kérelmet benyújtani.

Az idén elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke korábban azt mondta, a pedagógiai szakszolgálatok annyira le vannak terhelve, hogy a sok beérkező vizsgálat lebonyolításához nem biztos, hogy lenne kapacitásuk. Illetve ezeket a vizsgálatokat hagyományosan tavasszal, az általános iskolai beiratkozás előtt végzik. Hiszen a vizsgálat akkor már tud adni egy olyan eredményt, amiről el lehet dönteni, hogy az adott gyerek iskolaérett-e, vagy a szeptemberi iskolakezdésig az lesz-e. „Ezek a korai vizsgálatok és eredményeik nem feltétlenül adnak hiteles képet, hiszen a gyerekek három hónap alatt is sokat fejlődhetnek” – teszi hozzá.

Fontos, hogy a hivatal azonban csak 2020. január 1-jét követően fogadja be a kérelmeket, és a kérelem postára adására csak 2020. január 15-ig van lehetőség. Arról, hogy pontosan mit kell tartalmaznia a kérelemnek, korábban itt írtunk. A szabályokról és a határidőkről pedig bővebben itt olvashattok.

Itt vannak a részletek az iskolaérettségi vizsgálatokról: formai és tartalmi követelmények

Megjelent a tájékoztatás a 2020. január 1-jével hatályba lépő új iskolaérettségi vizsgálatokról és a szülőket érintő fontosabb tudnivalókról. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.