Kikerülhető az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi vizsgálatoknál?

Kikerülheti az Oktatási Hivatalt az, aki időben - az új szabály életbelépése előtt - beszerzi a szakvéleményt? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Ha a szakértői bizottság 2020. január 15-e előtt kiállított véleménye azt tartalmazza, hogy a hatéves gyermek további egy évig maradhat az óvodában, akkor nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze ezt az Oktatási Hivatalnál. Ebben az esetben a gyermek automatikusan további egy évig óvodai nevelésben vehet részt - írja az Oktatási Hivatal.

Ha azonban megvan a szakértői vélemény, a teendő a következő: a szülőnek a szakértői bizottsági véleményt az óvodában be kell mutatni, amely alapján az óvoda rögzíti ezt a tényt. Ezzel szemben, ha ilyen szakértői bizottsági vélemény nem áll rendelkezésre, akkor a szülőnek javasolt az Oktatási Hivatalhoz kérelmet benyújtani.

Az idén elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke korábban azt mondta, a pedagógiai szakszolgálatok annyira le vannak terhelve, hogy a sok beérkező vizsgálat lebonyolításához nem biztos, hogy lenne kapacitásuk. Illetve ezeket a vizsgálatokat hagyományosan tavasszal, az általános iskolai beiratkozás előtt végzik. Hiszen a vizsgálat akkor már tud adni egy olyan eredményt, amiről el lehet dönteni, hogy az adott gyerek iskolaérett-e, vagy a szeptemberi iskolakezdésig az lesz-e. „Ezek a korai vizsgálatok és eredményeik nem feltétlenül adnak hiteles képet, hiszen a gyerekek három hónap alatt is sokat fejlődhetnek” – teszi hozzá.

Fontos, hogy a hivatal azonban csak 2020. január 1-jét követően fogadja be a kérelmeket, és a kérelem postára adására csak 2020. január 15-ig van lehetőség. Arról, hogy pontosan mit kell tartalmaznia a kérelemnek, korábban itt írtunk. A szabályokról és a határidőkről pedig bővebben itt olvashattok.

Itt vannak a részletek az iskolaérettségi vizsgálatokról: formai és tartalmi követelmények

Megjelent a tájékoztatás a 2020. január 1-jével hatályba lépő új iskolaérettségi vizsgálatokról és a szülőket érintő fontosabb tudnivalókról. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.