Véget ért az oktatási dolgozók sztrájkja Horvátországban

Harminchat nap után befejeződött az oktatási dolgozók sztrájkja Horvátországban, miután a szakszervezeteknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk hétfőn a kormánnyal a bérek emeléséről - közölte a helyi sajtó.

  • Eduline/MTI

Andrej Plenkovic horvát kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette: három részletben hat százalékkal növelik a az oktatási dolgozók bérét, december elsejétől három, június 1-jétől egy és 2021. január 1-jétől további két százalékkal. "Az ajánlatunkat a szakszervezetek elfogadták, a sztrájk ezzel véget ért, a tanítás kedden reggel folytatódik" - fogalmazott Plenkovic.

Hozzátette: az oktatási dolgozók megkapják a bérüket a sztrájk idejére, ugyanakkor be kell pótolniuk azokat a napokat, amelyeken nem vették fel a munkát. Korábbi hírek szerint nem lesz tavaszi szünet az iskolákban, a tanévet is meghosszabbítják, hogy az elmaradt órákat be tudják pótolni a pedagógusok.

"Ez a kompromisszumos megoldás a gyerekek, a szülők és az ország normális működését szolgálják" - húzta alá a kormányfő.

A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelték, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.

A kormány megígérte, hogy 2020. június 30-ig felülvizsgálja a jelenlegi bérbesorolási kategóriákat. Ha a rendelkezésre álló idő alatt ez mégsem sikerül, a pedagógusi bértáblán belül két százalékponttal emelik az úgynevezett illetményszorzókat. A szakszervezetek azonban ezzel sem voltak elégedettek.

A most bejelentett hat százalékos növekedés a már említett hat százalékos emelésen felül kerül megvalósításra. Az erre vonatkozó rendeletet a kormány csütörtöki ülésen fogadja el.

Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek

Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.