Januártól az óvodák helyett az Oktatási Hivatal dönt arról, maradhat-e a hatéves gyerek még egy évet az óvodában. A szülőknek csak pár hetük van a felmentési kérelem benyújtására - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt javasolja, első alkalommal a határidő január 15. helyett január 31. legyen.
Összegző módosító javaslatot készített az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a szakképzési törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz.
A november 28-i dokumentumban a bizottság azt javasolja, hogy a 2020/2021-es tanévre vonatkozóan a főszabálytól eltérően a szülők 2020. január 31-ig nyújthassanak be kérelmet a kötelező iskolakezdés elhalasztásához.
Ahogy beszámoltunk róla, januártól annak a gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A felmentésről pedig többé nem a szülő és az óvodapedagógus dönt majd: a kérelmet az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani minden év január 15-ig. Ezt az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. A kérelem tartalmi és formai követelményeiről itt olvashattok.
A szakmai szervezetek és a szülők tiltakoznak is tiltakoznak a változások ellen. A Szülői Hang Közösség nemrég online akciót indított, amelyben üzenetekkel mutatják meg, mi a baj a kötelező beiskolázással és a felmentésről való döntés központosításával:
"Kicsi a borsó és éretlen. Menjen a levesbe?" - szülők tiltakoznak a kötelező beiskolázás ellen
Online tiltakozó akciót indított a Szülői Hang Közösség, amelyben szülők, tanárok és szakemberek mutatják meg, mit gondolnak arról, jövőre minden hatéves gyereknek iskolába kell mennie, a felmentésről pedig az Oktatási Hivatal dönt majd. Válogatás a fotókból.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
