Januártól az óvodák helyett az Oktatási Hivatal dönt arról, maradhat-e a hatéves gyerek még egy évet az óvodában. A szülőknek csak pár hetük van a felmentési kérelem benyújtására - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt javasolja, első alkalommal a határidő január 15. helyett január 31. legyen.
Összegző módosító javaslatot készített az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a szakképzési törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz.
A november 28-i dokumentumban a bizottság azt javasolja, hogy a 2020/2021-es tanévre vonatkozóan a főszabálytól eltérően a szülők 2020. január 31-ig nyújthassanak be kérelmet a kötelező iskolakezdés elhalasztásához.
Ahogy beszámoltunk róla, januártól annak a gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A felmentésről pedig többé nem a szülő és az óvodapedagógus dönt majd: a kérelmet az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani minden év január 15-ig. Ezt az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. A kérelem tartalmi és formai követelményeiről itt olvashattok.
A szakmai szervezetek és a szülők tiltakoznak is tiltakoznak a változások ellen. A Szülői Hang Közösség nemrég online akciót indított, amelyben üzenetekkel mutatják meg, mi a baj a kötelező beiskolázással és a felmentésről való döntés központosításával:
"Kicsi a borsó és éretlen. Menjen a levesbe?" - szülők tiltakoznak a kötelező beiskolázás ellen
Online tiltakozó akciót indított a Szülői Hang Közösség, amelyben szülők, tanárok és szakemberek mutatják meg, mit gondolnak arról, jövőre minden hatéves gyereknek iskolába kell mennie, a felmentésről pedig az Oktatási Hivatal dönt majd. Válogatás a fotókból.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
