A Greenpeace az elmúlt egy hónapban fővárosi és vidéki iskoláknál, óvodáknál mérte meg a nitrogén-dioxid-szennyezettséget. A vizsgálat 41 intézményből 28-nál mutatott jelentősebb, ezen belül három esetben kifejezetten magas szennyezettséget.
A Greenpeace tavaszi méréseit megismételve 2019. szeptember 17. és október 15. között még több helyszínen vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét diffúziós csövekkel – ezúttal nem csak fővárosi, de vidéki helyszíneken is, Pécsett és Miskolcon - írja honlapján a szervezet.
A városokban döntően a dízeljárművekből származó légszennyező súlyosan károsítja a gyerekek egészségét. A Greenpeace ezért azt várja a városvezetőktől, hogy mielőbb korlátozzák a régi szennyező dízelek forgalmát.
Budapesten és a környékén 30 oktatási intézményt (iskolát, óvodát) vizsgáltak. Ezek közül 23 iskolánál volt magas, 40 mikrogramm/köbméter feletti a nitrogén-dioxid koncentráció. Ez az éves határértéknek felel meg, mely felett a Greenpeace álláspontja szerint már jelentős a légszennyezettség. Három esetben extrém magas értéket mutattak az eredmények: a körülbelül egy hónapos mérés átlaga magasabb volt még a 24 órára megadott 85 mikrogramm/köbméteres határértéknél is.
Pécsett a 9 iskolánál, illetve óvodánál kihelyezett cső által mért érték 5 esetben haladta meg a 40 mikrogramm/köbméter értéket. Pécs Budapest mellett egyébként a másik település, ahol a hivatalos mérőállomás adatai alapján már többször mértek éves határérték-túllépést nitrogén-dioxidra, és emiatt folyik uniós kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen.
Miskolcon alacsonyabb szennyezettséget mutattak a kihelyezett csövek. Az amúgy a légszennyezettségnek egyik leginkább kitett borsodi megyeszékhelyen inkább a részecskeszennyezés jelent gondot: itt rendszeresen súlyos problémát okoz a főként szilárd tüzeléses fűtésből, iparból származó részecskeszennyezés.
Friss kutatás: a gyerekek mozgáshiánya világprobléma, ötből négyen nem sportolnak
A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
