A köznevelési törvény nyáron megszavazott egyik szigorítása, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez ezzel megkurtítva a szülők és az óvodapedagógusok jogkörét. A felmentést pedig szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.
Bár szeptember elejére ígérték, most megjelent a Magyar Közlönyben a végrehajtási rendelet, amiből a tervek szerint mindenki tájékozódhat majd. A most megjelent végrehajtási rendelet szerint: a felmentést engedélyező szerv "a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala." És a kérelmet benyújtó személy lekhelyénél ittelve tartózkodási helyénél illetékes kormányhivatal fogja intézni az eljárást.
Pedagógiai jellemzés továbbra is fontos lesz
A rendszer eddig is úgy működött, hogy a szülők kérelmére az óvodapedagógusok összeállítottak egy pedagógiai szakvéleményt, ezzel lehetett alátámasztani azt, hogy miért indokolt az, hogy a gyerekek még egy évig óvodában maradhassanak. Ennek a szakvéleménynek pedig az új rendszerben is nagy szerepe lesz. A szülőknek az óvodapedagógussal együtt kell döntenie erről, hiszen a pedagógus írja a pedagógiai jellemzést az óvónők írják. Ezzel lehet indokolni azt, hogy miért indokolt a gyerek visszafogása. De akkor most ki fog dönteni?
A kormányhivatal eljárásában diagnosztikai kérdésekben szakértőként – a kormányhivatal kirendelése alapján – a pedagógiai szakszolgálat jár el azzal a kikötéssel, hogy az eljárásban nem vehet részt az a szakértő, aki az érintett szakértői vélemény elkészítésében részt vett - írja a rendelet.
A hatósági eljárásban azonban szakértőként az az "EMMI rendelet szerinti mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), illetve beszédfogyatékosság megállapítására jogosult szakértői bizottság jár el, amely a sajátos nevelési igény tényét a kérelem benyújtását megelőzően megállapította."
Megvannak a határidők?
A rendelet szerint a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül el kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság pedig a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kitűzi.
A szakértőként kirendelt szakértői bizottság végül a véleményét az eljárás elindulásától számított 30 napon belül elküldi az Oktatási Hivatalnak.
A rendeletben az is szerepel, ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, új időpontot nem kap, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt. Ha önhibáján kívül nem jelenik meg, még egy időpontot kap öt napon belül. Arról azonban nem esik szó, hogy ki és hogyan állapítja meg, önhibájából maradt-e távol a szülő és a gyerek, illetve hogy erről milyen igazolást fogadnak el.
Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
