Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A szakképzésben dolgozó szegedi tanárok indítottak petíciót a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetése miatt. A kedden elfogadott szakképzési törvény végrehajtásának felfüggesztését, béremelést és annak törvényi garanciáját követelik.
Petíciót indítottak a szakoktatók státuszának változása ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Szegedi Szakképzési Centrumban működő csoportjainak képviselői.
Ahogy beszámoltunk róla, kedden megszavazta az Országgyűlés a szakképzési törvényt, amely értelmében a szakmai tárgyakat oktatók elvesztik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium indoklása szerint erre szükség van a bérek emelkedéséhez, a szakszervezetek viszont ezt nem tartják igaznak, és úgy gondolják, a szakoktatók kiszolgáltatottá fognak állni. Itt olvashatjátok összefoglalónkat.
"Az október 29-én a parlament elé terjesztett szakképzési törvény az utolsó csepp volt a pohárban. Elegünk van a gyerekek, a tanítványaink iránt érzett lojalitásunk állandó kihasználásából, a túlterheltségből, az ingyen túlórából és az oktatási intézményeket ellepő felesleges adminisztrációból! Elegünk van a társadalom: a szülők, a tanítványaink, az oktatásban dolgozók tájékoztatása és megkérdezése nélkül bevezetett újabb és újabb reformokból, átalakításokból! Nem mondunk le a megszerzett jogainkról, nem mondunk le a közalkalmazotti jogviszonyunkról!" - írják a Palkovics László innovációs miniszternek címzett petícióban.
A petíció szerint a változás eredménye az lesz, hogy a tanároknak könnyen felmondhatnak vagy áthelyezhetik őket, a végkielégítés jóval kevesebb, a felmentési idő rövidebb lesz. A jubileumi jutalom csak esetlegesen adható lesz, a pedagógusok nem kapnak utazási kedvezményt, a szabadság legalább hat nappal rövidebb lesz, a túlóra kifizetése pedig "álom lesz csupán a rabszolgatörvény és az éves órakeret hatálya alatt". Emellett megszűnik a bértábla, a háromévenkénti soros előrelépés, a béremelés pedig egyéni alkuktól függ majd.
Az oktatók követelik a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását; méltányos bért a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva, mindenek előtt a legkevesebbet kereső nem pedagógus kollégák számára.
"A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát!" - olvasható a petícióban, amelyet kilenc szegedi tanár írt alá.
A PDSZ hamarosan támogató aláírásgyűjtésbe kezd. Szűcs Tamás, a szakszervezet elnöke korábban azt mondta: az új törvény miatt alig lesz olyan tanár, aki a szakképzést választaná. A részleteket itt találjátok:
Bizonytalanság vár a szakoktatókra a PDSZ szerint - nem adják fel a tiltakozást
Ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel a szakoktatók státuszának változása a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint. A kedden elfogadott szakképzési törvény értelmében az érintettek elveszítik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó biztonságot - írja a 24.hu. A PDSZ tovább tiltakozik a törvény hatályba lépése ellen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.