"A szakképzési törvény az utolsó csepp volt a pohárban" - petíciót indítottak a szakoktatók

A szakképzésben dolgozó szegedi tanárok indítottak petíciót a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetése miatt. A kedden elfogadott szakképzési törvény végrehajtásának felfüggesztését, béremelést és annak törvényi garanciáját követelik.

  • Eduline

Petíciót indítottak a szakoktatók státuszának változása ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Szegedi Szakképzési Centrumban működő csoportjainak képviselői.

Ahogy beszámoltunk róla, kedden megszavazta az Országgyűlés a szakképzési törvényt, amely értelmében a szakmai tárgyakat oktatók elvesztik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium indoklása szerint erre szükség van a bérek emelkedéséhez, a szakszervezetek viszont ezt nem tartják igaznak, és úgy gondolják, a szakoktatók kiszolgáltatottá fognak állni. Itt olvashatjátok összefoglalónkat.

"Az október 29-én a parlament elé terjesztett szakképzési törvény az utolsó csepp volt a pohárban. Elegünk van a gyerekek, a tanítványaink iránt érzett lojalitásunk állandó kihasználásából, a túlterheltségből, az ingyen túlórából és az oktatási intézményeket ellepő felesleges adminisztrációból! Elegünk van a társadalom: a szülők, a tanítványaink, az oktatásban dolgozók tájékoztatása és megkérdezése nélkül bevezetett újabb és újabb reformokból, átalakításokból! Nem mondunk le a megszerzett jogainkról, nem mondunk le a közalkalmazotti jogviszonyunkról!" - írják a Palkovics László innovációs miniszternek címzett petícióban.

A petíció szerint a változás eredménye az lesz, hogy a tanároknak könnyen felmondhatnak vagy áthelyezhetik őket, a végkielégítés jóval kevesebb, a felmentési idő rövidebb lesz. A jubileumi jutalom csak esetlegesen adható lesz, a pedagógusok nem kapnak utazási kedvezményt, a szabadság legalább hat nappal rövidebb lesz, a túlóra kifizetése pedig "álom lesz csupán a rabszolgatörvény és az éves órakeret hatálya alatt". Emellett megszűnik a bértábla, a háromévenkénti soros előrelépés, a béremelés pedig egyéni alkuktól függ majd.

Az oktatók követelik a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását; méltányos bért a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva, mindenek előtt a legkevesebbet kereső nem pedagógus kollégák számára.

"A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát!" - olvasható a petícióban, amelyet kilenc szegedi tanár írt alá.

A PDSZ hamarosan támogató aláírásgyűjtésbe kezd. Szűcs Tamás, a szakszervezet elnöke korábban azt mondta: az új törvény miatt alig lesz olyan tanár, aki a szakképzést választaná. A részleteket itt találjátok:

Bizonytalanság vár a szakoktatókra a PDSZ szerint - nem adják fel a tiltakozást

Ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel a szakoktatók státuszának változása a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint. A kedden elfogadott szakképzési törvény értelmében az érintettek elveszítik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó biztonságot - írja a 24.hu. A PDSZ tovább tiltakozik a törvény hatályba lépése ellen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.