A szakképzésben dolgozó szegedi tanárok indítottak petíciót a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetése miatt. A kedden elfogadott szakképzési törvény végrehajtásának felfüggesztését, béremelést és annak törvényi garanciáját követelik.
Petíciót indítottak a szakoktatók státuszának változása ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Szegedi Szakképzési Centrumban működő csoportjainak képviselői.
Ahogy beszámoltunk róla, kedden megszavazta az Országgyűlés a szakképzési törvényt, amely értelmében a szakmai tárgyakat oktatók elvesztik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium indoklása szerint erre szükség van a bérek emelkedéséhez, a szakszervezetek viszont ezt nem tartják igaznak, és úgy gondolják, a szakoktatók kiszolgáltatottá fognak állni. Itt olvashatjátok összefoglalónkat.
"Az október 29-én a parlament elé terjesztett szakképzési törvény az utolsó csepp volt a pohárban. Elegünk van a gyerekek, a tanítványaink iránt érzett lojalitásunk állandó kihasználásából, a túlterheltségből, az ingyen túlórából és az oktatási intézményeket ellepő felesleges adminisztrációból! Elegünk van a társadalom: a szülők, a tanítványaink, az oktatásban dolgozók tájékoztatása és megkérdezése nélkül bevezetett újabb és újabb reformokból, átalakításokból! Nem mondunk le a megszerzett jogainkról, nem mondunk le a közalkalmazotti jogviszonyunkról!" - írják a Palkovics László innovációs miniszternek címzett petícióban.
A petíció szerint a változás eredménye az lesz, hogy a tanároknak könnyen felmondhatnak vagy áthelyezhetik őket, a végkielégítés jóval kevesebb, a felmentési idő rövidebb lesz. A jubileumi jutalom csak esetlegesen adható lesz, a pedagógusok nem kapnak utazási kedvezményt, a szabadság legalább hat nappal rövidebb lesz, a túlóra kifizetése pedig "álom lesz csupán a rabszolgatörvény és az éves órakeret hatálya alatt". Emellett megszűnik a bértábla, a háromévenkénti soros előrelépés, a béremelés pedig egyéni alkuktól függ majd.
Az oktatók követelik a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását; méltányos bért a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva, mindenek előtt a legkevesebbet kereső nem pedagógus kollégák számára.
"A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát!" - olvasható a petícióban, amelyet kilenc szegedi tanár írt alá.
A PDSZ hamarosan támogató aláírásgyűjtésbe kezd. Szűcs Tamás, a szakszervezet elnöke korábban azt mondta: az új törvény miatt alig lesz olyan tanár, aki a szakképzést választaná. A részleteket itt találjátok:
Bizonytalanság vár a szakoktatókra a PDSZ szerint - nem adják fel a tiltakozást
Ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel a szakoktatók státuszának változása a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint. A kedden elfogadott szakképzési törvény értelmében az érintettek elveszítik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó biztonságot - írja a 24.hu. A PDSZ tovább tiltakozik a törvény hatályba lépése ellen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
