Az Emmi szerint nem kell bezárni a Waldorf iskolákat

Nem kell bezárni a Waldorf iskolákat, csupán az alternatív intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályozás módosul - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken közleményben.

  • Eduline/MTI

Ahogy beszámoltunk róla, Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy módosító javaslatot, ami értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. 

A törvényjavaslat célja az egyszerűsítés, "alapvetően deregulálja az alternatív kerettantervekre vonatkozó bonyolult szabályozást", amellyel szemben az érintett intézmények fogalmaztak meg kifogásokat nyáron, például a tananyag félévekre bontásával kapcsolatosan - írta most közleményében az Emmi.

A módosítás hatályon kívül helyezi a nyáron sérelmesnek jelzett pontokat, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására, és lényegesen nagyobb mozgásteret kap az egyéni pedagógiai megoldások engedélyezése terén a minisztérium. Szabó Zoltán sem jelzett kifogást a Waldorf intézmények képviseletében, amikor október 30-án egyeztetésre hívták az alternatív kerettanterveket alkalmazó iskolák illetékeseit. A köznevelés a jövőben is az Emberi Erőforrások Minisztériumához fog tartozni - áll a közleményben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.