Nem akkreditálták, de továbbra is szeretne államilag elismert iskolaként működni a Budapest School

Nem sikerült megszereznie a Budapest Schoolnak az intézmény akkreditációját, így még idén sem működhetnek államilag elismert iskolaként.

  • Eduline

Mi egy olyan új iskolát építünk, amellyel a mai világ kihívásaihoz és a családok igényeihez könnyedén adaptálódó tanulási környezetet lehet kialakítani - fogalmazott Halácsy Péter, az iskola társalapítója, aki szerint a sikertelen akkreditáció azt mutatja: nem sikerült jól elmondaniuk, hogy az, amit csinálnak és ahogyan működik a Budapest School az helyes és törvényes. Minden drasztikus innovációt kételyek sora kísér, és hosszú évek telnek el, mire megszokottá válik - mondta a 24.hu-nak a történtek kapcsán.

Nyáron még arról számoltunk be, szeptemberben indul a Budapest School első gimnáziuma, az új törvénymódosítások kapcsán azonban nem sikerült dűlőre jutniuk a minisztériummal és a kormányhivatallal. Halácsyék terve azonban nem változott: az állam által elfogadott iskolaként szeretnének működni. Akkreditációs kérelmüket így a következő tanévre is beadják, az elbírálásig pedig óvodás és egyéni munkarendes gyerekek tanulóközösségeként folytatják.

Így működik a Budapest School: nincsenek hagyományos dolgozatok, minden diáknak saját mentora van

2015-ben két 15 fős csoporttal indultak egy-egy lakással egy óvodapedagógussal és egy tanítóval. Mára majdnem háromszáz fős intézményként működnek, tizenkét évfolyammal, ősztől tizenegy helyszínen - mondta a Magyar Nemzetnek Halácsy Péter, a Budapest School társalapítója, a fenntartó nonprofit szervezet ügyvezetője.

Mindezt azért tartják fontosnak, hogy saját bizonyítványt adhassanak diákjaiknak, és ne kelljen különböző iskolák vizsgakövetelményeinek megfelelniük. Ugyanis mióta több helyen, több diákkal működnek problémássá vált, hogy a tanulóknak különböző iskolákban kell felmérőt írniuk. Az ismeretlen helyekre jó adag félelemmel viszik a szülők a gyerekeket vizsgázni, így már néha nem a tanulásról szól az iskola, hanem a vizsgamegfelelésről - írják.

Az alternatív kerettanterv tantárgyainak ez év nyarától 70 százalékban meg kell egyezniük az állami kerettantervével. A Budapest School nyáron frissített tanterve teljesen megegyezik az államival, de Halácsy Péter szerint ez idő, amíg mindenki megérti. És bár a tantervet kisebb darabokra, tanulási eredményekre vágják, és nem minden órát szerveznek a tantárgyak szerint, de végeredményben ugyanarról van szó. Hozzáteszik, nem akarnak alternatív iskola lenni, noha a törvény így kategorizálta őket eddig.

A köznevelési törvény változása nem volt egyértelmű a Waldorf-iskolákra nézve sem. De a külön szakmai egyeztetés során végül úgy alakult, a Waldorf-iskolák eddigi gyakorlata megfelel a módosított köznevelési törvénynek is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.