2015-ben két 15 fős csoporttal indultak egy-egy lakással egy óvodapedagógussal és egy tanítóval. Mára majdnem háromszáz fős intézményként működnek, tizenkét évfolyammal, ősztől tizenegy helyszínen – mondta a Magyar Nemzetnek Halácsy Péter, a Budapest School társalapítója, a fenntartó nonprofit szervezet ügyvezetője.
Az eddig magántanulói közösségként működő Budapest School jelenleg is dolgozik azon, hogy szeptembertől államilag akkreditált iskolaként működhessen – írja a lap.
A Budapest School vegyes életkorú csoportokban, összevont tantárgyakkal működik. Halácsy Péter a Magyar Nemzetnek azt mondta: sokan félreértik, hogy csak három tantárgyuk van, „nem arról van szó, hogy itt kevesebbet tanulnak a diákok, mint máshol, hanem hogy komplexen szemléljük a dolgokat”.
A STEM nevű tárgy például a természet- és mérnöki tudomány, technológia és matematika angol kezdőbetűiből tevődik össze, a természettudományok egységes kezelésére utalva. A Kult területhez a kultúra, a magyar és az idegen nyelvek, a történelem és a művészet tartozik, a Harmónia pedig a testi-lelki egyensúlyról szól, az erkölcstan, a testnevelés, a technika, az életvitel és az informatika tárgyakat felölelve.
Ezt a fotót minden tanárnak (és oktatáspolitikusnak) látnia kell: így is lehet tanulni
"Igen, ezek a gyerekek és tanárok a képen éppen iskolában vannak és tanulnak" - írta fotójához a Budapest School.
Minden diáknak saját mentora van, akivel háromhavonta megbeszélik, mit sikerült megvalósítani a célokból, ez alapján szervezik a következő időszak foglalkozásait. Nincsenek hagyományos értelemben vett dolgozatok, felelés és jegyek, de folyamatosan dokumentálják a gyerekek teljesítményét, készítenek prezentációkat, számot adnak a tudásukról.
A Budapest School havi tandíja átlagosan százezer forint, de vannak „mecénások”, akik magasabb szülői hozzájárulást tudnak fizetni, így más gyerekek olcsóbban, sőt akár ingyen is tanulhatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
