Iskolai tragédia: lelőtte egyik osztálytársát, majd öngyilkos lett egy diák Oroszországban

Tüzet nyitott társaira egy orosz szakközépiskolás csütörtökön a kínai határ mellett fekvő Blagovescsenszk városában, egy társát megölte, másik hármat megsebesített, majd öngyilkos lett - jelentették az orosz hírügynökségek.

  • Eduline/MTI

A tragédia a távol-keleti város 1500 tanulót számláló építőipari és épületgépészeti szakközépiskolájában történt. A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, hogy a 19 éves tanulót reggel késés miatt kiküldték az osztályteremből. Azután kezdett el lövöldözni a kabátja alól előhúzott fegyverrel, hogy rászóltak, amiért a folyosón rágyújtott.

Az épületbe behatoló rendőrök megsebesítették, majd egy előadóterembe szorították a támadót. Ott a tizenéves maga ellen fordította Izs-81-es típusú karabélyát.

Iskolai lövöldözések a közelmúltban többször is történtek Oroszországban. Tavaly októberben az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs város műszaki szakiskolájában egy 18 éves tanuló húsz embert - 15 diákot és öt felnőttet - lőtt agyon, majd magával is végzett. A támadó egy házi készítésű, srapnellel megtöltött robbanószerkezetet is működésbe hozott. A lövöldözés és a detonáció következtében több mint félszázan sebesültek meg.

Friss amerikai jelentés: ez állhat az iskolai lövöldözések mögött

Az iskolában halálos kimenetelű erőszakot elkövetőknél korábban jellemzően viselkedési zavarok voltak megfigyelhetők - állapította meg az amerikai Országos Fenyegetések Felmérésének Központja (NTAC), amely csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.