Az iskolában halálos kimenetelű erőszakot elkövetőknél korábban jellemzően viselkedési zavarok voltak megfigyelhetők - állapította meg az amerikai Országos Fenyegetések Felmérésének Központja (NTAC), amely csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését.
A most nyilvánosságra hozott jelentését az amerikai kommentárok 1999, a coloradói Columbine iskolájában elkövetett véres lövöldözés óta a legátfogóbbnak tartják.
A jelentés összeállítói 41 iskolai támadást vizsgáltak meg mélyebben, igénybe véve rendőrségi dokumentumokat, nyomozati anyagokat, korábban nem publikált adatokat és elemzéseket. Az erőszakba fúló támadásokat 2008 és 2017 között követték el amerikai közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, köztük például a virginiai műegyetemen (2007-ben), a connecticuti Newtown városka Sandy Hook általános iskolájában (2012-ben), vagy a floridai Parklandban tavaly februárban.
Az összegyűjtött információk rendszerezésétől és elemzésétől a szakemberek azt remélik, hogy segítséget nyújthat mind az iskolai vezetőknek, mind a rendőröknek abban, hogyan azonosítsák jobban, illetve hogyan állítsák meg időben azokat a diákokat, akik erőszakos cselekmények elkövetői lehetnek.
Mit tehet egy pedagógus az erőszakos diákjával szemben?
Mit tehet egy pedagógus, ha diákjai rátámadnak vagy erőszakoskodnak vele az órán? A szabályokról Dr. Selmeciné dr. Csordás Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezető jogtanácsosát kérdeztük.
A NTAC vezetője ismertette, hogy az iskolai támadások elkövetői elsöprő többségükben fiatal férfiak, tinédzserek. 2008 és 2017 között csupán hét lány volt a tettesek között.
Az erőszakos cselekményeket elkövető fiatalokról nem lehet általános képet rajzolni. De néhány részlet szembetűnő: sokukat korábban kizárták az iskolából, az osztálytársaik zaklatták és gúnyolták őket, vagy otthon voltak gondjaik a szüleikkel. Nem egy fiatal így akart híressé válni, mások pedig öngyilkossági gondolatokkal küszködtek. Legtöbbjük az interneten rendszeresen nézett erőszakos filmeket, vagy játszott erőszakos videojátékokkal.
Az elmúlt évek iskolai lövöldözések után Floridában törvényt fogadtak el arról, hogy a tanárok fegyvert viselhetnek a tanintézményekben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
