A szülők felelőssége lenne, hogy szakmát szerezzen a gyerekük?

Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?

  • Eduline

Hollik István módosító javaslatot nyújtott be az új szakképzési törvénnyel kapcsolatban - írja a hvg.hu.  A javaslat szerint – osztrák mintára – a szülőknek (vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselőknek) részére új kötelezettségként meghatározhatnák "a tankötelezettség teljesítését követő továbbtaníttatást a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”.

Ha a szülők ennek nem tesznek eleget, akkor valamennyi a gyerek után járó jogosultságot meg kellene tőlük vonni – legalábbis addig, amíg nem szerez valamilyen részszakmai képzettséget a gyerek - áll a javaslatban.

A kormány a tankötelezettség felső korhatárát 18-ról 16 éves korra csökkentette 2012-ben - teszi hozzá az oldal - azóta drasztikusan megnőtt az iskolából szakképzettség nélkül kihulló tanulók száma. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly közel 70 ezer gyereket, a tanulók 9 százalékát fenyegette a lemorzsolódás veszélye.

A Hollik István által jegyzett javaslat azonban a tankötelezettséget nem érintené, inkább a szülő (gondozó) felelősségévé tenné a gyerek szakmaszerzését annak 18 éves koráig.

Ma kezdődik a szakképzési törvény részletes vitája, hamarosan jön a végrehajtási rendelet is

Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.