A szülők felelőssége lenne, hogy szakmát szerezzen a gyerekük?

Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?

  • Eduline

Hollik István módosító javaslatot nyújtott be az új szakképzési törvénnyel kapcsolatban - írja a hvg.hu.  A javaslat szerint – osztrák mintára – a szülőknek (vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselőknek) részére új kötelezettségként meghatározhatnák "a tankötelezettség teljesítését követő továbbtaníttatást a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”.

Ha a szülők ennek nem tesznek eleget, akkor valamennyi a gyerek után járó jogosultságot meg kellene tőlük vonni – legalábbis addig, amíg nem szerez valamilyen részszakmai képzettséget a gyerek - áll a javaslatban.

A kormány a tankötelezettség felső korhatárát 18-ról 16 éves korra csökkentette 2012-ben - teszi hozzá az oldal - azóta drasztikusan megnőtt az iskolából szakképzettség nélkül kihulló tanulók száma. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly közel 70 ezer gyereket, a tanulók 9 százalékát fenyegette a lemorzsolódás veszélye.

A Hollik István által jegyzett javaslat azonban a tankötelezettséget nem érintené, inkább a szülő (gondozó) felelősségévé tenné a gyerek szakmaszerzését annak 18 éves koráig.

Ma kezdődik a szakképzési törvény részletes vitája, hamarosan jön a végrehajtási rendelet is

Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?