Projektmunkával és témahetekkel újítják meg az oktatást a református iskolák - ez lenne a jövő?

Tantárgyak helyett projektek és témahetek alapján tanítanak több református iskolában. A Magyar Református Egyház (MRE) elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és arra ösztönzi a többi, csaknem száz iskoláját is, hogy építsék be a tantervbe a nem tantárgyi alapú oktatást - írja az Abcúg.

  • Eduline

A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Kollégiumban nyolc éve tartanak témaheteket például az ókori görög kultúra, a honfoglalás vagy a színház témájában. A diákok rendszeresen járnak erdei iskolákba és határon túli településekre, hogy közvetlenül tapasztalják meg a természetet és a kultúrát, az ötödik és hatodik osztályosok pedig egy több tantárgyon átívelő projekten dolgoznak - írja az Abcúg.

A projekt keretében a diákok képzeletbeli tanyát hoznak létre: többek között a természetismeret órán az állatokról és növényekről tanulnak, rajzórán megtervezik a házat, informatikaórán digitális étlapot, technikaórán agyagedényeket készítenek, tájházakat látogatnak, a hon és népismeret órán autentikus ételeket ismernek meg. A diákoknak mindent meg kellett tudniuk a tanya helyszíneként meghatározott területről és településről, így az interhasználat és forrásmegjelölés szabályait is megismerték.

A projekt alapú oktatás ellen általában az az érv, hogy a tananyag egy része elsikkad. Varga Judit, a kiskunhalasi iskola igazgatója szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a frontális oktatás során az egész anyagot megtanítják, mivel a diákok egy hét múlva már nem emlékeznek rá. Amit viszont megtapasztalnak a diákok, azt megjegyzik, és lelkesednek is a projektek iránt - tette hozzá az intézményvezető, aki szerint a szülők közül is egyre többen örülnek az új szemléletnek, sokak szerint viszont egy témahéten a gyerekek jóval kevesebbet tanulnak, mint kéne.

Az oktatási rendszer kimeneti követelményei, vagyis az érettségi miatt a projekt alapú oktatás legkönyebben általános iskolában valósítható meg, főként ötödik-hatodik osztályban, ahol a gyerekek már elég érettek, de még nem kell készülniük a középiskolai felvételire - írja az Abcúg.

Hasonló reformokat más református iskolákban is bevezettek. Az MRE Tananyagfejlesztő Csoportja pedig felkutatta, illetve megpályáztatta ezeket a gyakorlatokat, majd hét intézmény példái alapján kidolgozott egy módszertant, amelyet kiadványban népszerűsítenek, az érdeklődőknek pedig workshopokat tartanak. A gyakorlatokat négy, a finn oktatási rendszerből is ismert csoportba osztották: a projekt alapú, a témahét alapú, a kutatás alapú és az erdei iskola oktatási formába. 

Friss felmérés: a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsgának, és a tanórák számát is csökkentenék

A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.