Tantárgyak helyett projektek és témahetek alapján tanítanak több református iskolában. A Magyar Református Egyház (MRE) elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és arra ösztönzi a többi, csaknem száz iskoláját is, hogy építsék be a tantervbe a nem tantárgyi alapú oktatást - írja az Abcúg.
A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Kollégiumban nyolc éve tartanak témaheteket például az ókori görög kultúra, a honfoglalás vagy a színház témájában. A diákok rendszeresen járnak erdei iskolákba és határon túli településekre, hogy közvetlenül tapasztalják meg a természetet és a kultúrát, az ötödik és hatodik osztályosok pedig egy több tantárgyon átívelő projekten dolgoznak - írja az Abcúg.
A projekt keretében a diákok képzeletbeli tanyát hoznak létre: többek között a természetismeret órán az állatokról és növényekről tanulnak, rajzórán megtervezik a házat, informatikaórán digitális étlapot, technikaórán agyagedényeket készítenek, tájházakat látogatnak, a hon és népismeret órán autentikus ételeket ismernek meg. A diákoknak mindent meg kellett tudniuk a tanya helyszíneként meghatározott területről és településről, így az interhasználat és forrásmegjelölés szabályait is megismerték.
A projekt alapú oktatás ellen általában az az érv, hogy a tananyag egy része elsikkad. Varga Judit, a kiskunhalasi iskola igazgatója szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a frontális oktatás során az egész anyagot megtanítják, mivel a diákok egy hét múlva már nem emlékeznek rá. Amit viszont megtapasztalnak a diákok, azt megjegyzik, és lelkesednek is a projektek iránt - tette hozzá az intézményvezető, aki szerint a szülők közül is egyre többen örülnek az új szemléletnek, sokak szerint viszont egy témahéten a gyerekek jóval kevesebbet tanulnak, mint kéne.
Az oktatási rendszer kimeneti követelményei, vagyis az érettségi miatt a projekt alapú oktatás legkönyebben általános iskolában valósítható meg, főként ötödik-hatodik osztályban, ahol a gyerekek már elég érettek, de még nem kell készülniük a középiskolai felvételire - írja az Abcúg.
Hasonló reformokat más református iskolákban is bevezettek. Az MRE Tananyagfejlesztő Csoportja pedig felkutatta, illetve megpályáztatta ezeket a gyakorlatokat, majd hét intézmény példái alapján kidolgozott egy módszertant, amelyet kiadványban népszerűsítenek, az érdeklődőknek pedig workshopokat tartanak. A gyakorlatokat négy, a finn oktatási rendszerből is ismert csoportba osztották: a projekt alapú, a témahét alapú, a kutatás alapú és az erdei iskola oktatási formába.
Friss felmérés: a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsgának, és a tanórák számát is csökkentenék
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
