Tizenkét pont az új szakképzési törvényjavaslatról: a PSZ szerint ezt jelentené a munkavállalónak a változás

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) így foglalta össze, mit jelent a munkavállalónak, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényjavaslatot.

  • Eduline

Szerintük a törvény egyenlő a közalkalmazotti munkaviszony biztonságának elvesztésével, hiszen a javaslat szerint jövő júliustól a szakképzésben oktatók nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni - hangsúlyozza közleményében a szakszervezet.

Mindez azt jelenti, hogy rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, csökkenhet a pótszabadság mértéke, megszűnhet a jubileumi jutalom, az 50 százalékos utazási kedvezmény.

null

null

A szakszervezet szerint, ha a törvénytervezetet elfogadják, abban nem lesz törvényi garancia a munkakörre, megszűnhet a fizetés nélküli szabadság lehetősége, a jubileumi jutalom és az 50 százalékos utazási kedvezmény is a munkavállalóknak. Illetve felhívják a figyelmet arra, hogy tisztázatlan, mi lesz a szakképzésben dolgozó, közismereti tárgyakat oktató pedagógusokkal és a nevelést-oktatást segítő, továbbá technikai munkatársakkal. A teljes tiltakozó plakátot és a pontokat itt nézhetitek meg.

Egyébként a PSZ továbbra is határozottan tiltakozik az ellen, hogy elmaradt a törvényjavaslat társadalmi vitája - írják közleményükben.

Arról már írtunk ma, hogy vitát tartanak az innovációért és technológiáért felelős tárcavezető azon indítványáról, amely egy új törvényt hozna létre a szakképzésről. Valószínűleg az országgyűlésben is előkerülnek a fenti témák.

Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók

A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.