Így tanítják az oktatás "fekete bárányait" Dunaújvárosban: különleges módszerek

Nehéz családi körülmények közül érkező diákok oktatását tűzte ki célul a dunaújvárosi Pentelei Mentálhigéniás Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium. Az alternatív iskolában felismerték, hogy rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért több, esetenként szokatlannak tűnő oktatási eszközt és módszert vezettek be a hétköznapokra - ezek közül emelünk ki néhányat.

  • Eduline

Ebbe az iskolába járó diákok egyfajta fekete bárányai az oktatásnak - írja az Abcúg, hozzátéve: az ott tanító tanárok nem mondtak le a nehéz gyerekekről, hanem onnan kezdik újra az oktatásukat, ahol korábban elakadtak - ezt pedig sajátos módszereikkel egészítik ki, amelyek a következők:

Mentorok és kutyák

A Pentelei diákjai sokszor nagyon rossz életkörülmények közül, problémás családokból jönnek, ezért rengeteg a személyes gondjuk is, amelyek gyakran egymás közti konfliktusba torkollik. Ezeket egyfajta mentorprogrammal, valamint kutyákkal kezelik. Amikor probléma adódik, a mentor (aki egyben tanár) előbb beszél azzal a tanulóval, aki segítségre szorul, majd a konfliktus okozójával is. Ezután létrehoznak egy beszélgető kört, ahol a felek kérhetik, hogy legyen benn velük valaki a mentoron kívül, például egy családtag vagy barát, hogy biztonságban érezzék magukat - írják.

null

null

A másik módszer a görcsök feloldására a tanárok kutyái, akik egész nap velük vannak az iskolában. A kutyák az akadálypályás feladatokkal a gyerekek mozgását is fejlesztik, de a konfliktuskezelésben van a legnagyobb szerepük: sokszor pusztán a jelenlétükkel csillapítják a kedélyeket. Ha pedig végleg elmérgesedik a vita, és a felek nem hajlandók szóba állni egymással,

akkor az egyikőjük a kutya egyik fülébe, a másikójuk pedig a másikba súgja bele a problémát, amit aztán együtt kisimogatnak az állatból.

Egy tanóra: 35 perc

Az iskolaigazgatónak az a tapasztalata, hogy az ő gyerekei nem tudnak 25 percnél többet aktívan figyelni, ezért az órák csak 35 percesek, amiből az első tíz perc is inkább csak ráhangolódás. A fontosabb tárgyakat, vagyis a matekot, a magyart és az idegen nyelvet éppen ezért dupla órában tartják. A cikkből kiderül, jelenleg az iskolában 28 pedagógusra 230 gyerek jut, akiket kis (12 fős) csoportokba osztanak be életkor, de leginkább tudásszint és képességek alapján.

Önindító

Nem csak az órák előtt jellemző a ráhangolódás. Mivel ebben a Penteleiben csak kilenckor kezdődnek a tanórák, azok a diákok, akik mégis hamarabb érkeznek, különböző foglalkozásokon vehetnek részt, ezt hívják Önindítónak. A programnak több funkciója is van: a gyerekek sokszor hatalmas feszültséggel érkeznek meg az iskolába, az Önindítón van lehetőségük megnyugodni, beszélgetni a tanárokkal a problémáikról vagy egyszerűen egy kis játékkal ráhangolódni a napra - írják.

Nincs kilencedik évfolyam

A kilencedikesek az iskolán kívül, egy parasztházban kezdik a középiskolát, ahol nem a tananyagot, hanem önismeretet, konfliktuskezelést tanulnak. Így a kilencedik évfolyamot teljesen kivették az oktatásból, és ezt az egy éves programot pedig Aranyiránytű programnak nevezték el.

MAMA-program

További innovációjuk az úgynevezett MAMA-program is. Ezt egy ott tanító tanár hozta létre, méghozzá azért, mert azt tapasztalta: a gyerekek szokszor azért nem tudnak matematikai egyenleteket megoldani, mert szövegértési problémáik vannak. Ekkor fogtak össze a magyar tanárral és hozták létre a szintes tanítási rendszert.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.