Így tanítják az oktatás "fekete bárányait" Dunaújvárosban: különleges módszerek

Nehéz családi körülmények közül érkező diákok oktatását tűzte ki célul a dunaújvárosi Pentelei Mentálhigéniás Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium. Az alternatív iskolában felismerték, hogy rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért több, esetenként szokatlannak tűnő oktatási eszközt és módszert vezettek be a hétköznapokra - ezek közül emelünk ki néhányat.

  • Eduline

Ebbe az iskolába járó diákok egyfajta fekete bárányai az oktatásnak - írja az Abcúg, hozzátéve: az ott tanító tanárok nem mondtak le a nehéz gyerekekről, hanem onnan kezdik újra az oktatásukat, ahol korábban elakadtak - ezt pedig sajátos módszereikkel egészítik ki, amelyek a következők:

Mentorok és kutyák

A Pentelei diákjai sokszor nagyon rossz életkörülmények közül, problémás családokból jönnek, ezért rengeteg a személyes gondjuk is, amelyek gyakran egymás közti konfliktusba torkollik. Ezeket egyfajta mentorprogrammal, valamint kutyákkal kezelik. Amikor probléma adódik, a mentor (aki egyben tanár) előbb beszél azzal a tanulóval, aki segítségre szorul, majd a konfliktus okozójával is. Ezután létrehoznak egy beszélgető kört, ahol a felek kérhetik, hogy legyen benn velük valaki a mentoron kívül, például egy családtag vagy barát, hogy biztonságban érezzék magukat - írják.

null

null

A másik módszer a görcsök feloldására a tanárok kutyái, akik egész nap velük vannak az iskolában. A kutyák az akadálypályás feladatokkal a gyerekek mozgását is fejlesztik, de a konfliktuskezelésben van a legnagyobb szerepük: sokszor pusztán a jelenlétükkel csillapítják a kedélyeket. Ha pedig végleg elmérgesedik a vita, és a felek nem hajlandók szóba állni egymással,

akkor az egyikőjük a kutya egyik fülébe, a másikójuk pedig a másikba súgja bele a problémát, amit aztán együtt kisimogatnak az állatból.

Egy tanóra: 35 perc

Az iskolaigazgatónak az a tapasztalata, hogy az ő gyerekei nem tudnak 25 percnél többet aktívan figyelni, ezért az órák csak 35 percesek, amiből az első tíz perc is inkább csak ráhangolódás. A fontosabb tárgyakat, vagyis a matekot, a magyart és az idegen nyelvet éppen ezért dupla órában tartják. A cikkből kiderül, jelenleg az iskolában 28 pedagógusra 230 gyerek jut, akiket kis (12 fős) csoportokba osztanak be életkor, de leginkább tudásszint és képességek alapján.

Önindító

Nem csak az órák előtt jellemző a ráhangolódás. Mivel ebben a Penteleiben csak kilenckor kezdődnek a tanórák, azok a diákok, akik mégis hamarabb érkeznek, különböző foglalkozásokon vehetnek részt, ezt hívják Önindítónak. A programnak több funkciója is van: a gyerekek sokszor hatalmas feszültséggel érkeznek meg az iskolába, az Önindítón van lehetőségük megnyugodni, beszélgetni a tanárokkal a problémáikról vagy egyszerűen egy kis játékkal ráhangolódni a napra - írják.

Nincs kilencedik évfolyam

A kilencedikesek az iskolán kívül, egy parasztházban kezdik a középiskolát, ahol nem a tananyagot, hanem önismeretet, konfliktuskezelést tanulnak. Így a kilencedik évfolyamot teljesen kivették az oktatásból, és ezt az egy éves programot pedig Aranyiránytű programnak nevezték el.

MAMA-program

További innovációjuk az úgynevezett MAMA-program is. Ezt egy ott tanító tanár hozta létre, méghozzá azért, mert azt tapasztalta: a gyerekek szokszor azért nem tudnak matematikai egyenleteket megoldani, mert szövegértési problémáik vannak. Ekkor fogtak össze a magyar tanárral és hozták létre a szintes tanítási rendszert.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.