Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból a PSZ - elkerülhetetlen az országos tüntetés?

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), így döntött az Országos Vezetőség. Erről a PSZ levélben tájékoztatta Palkovics László minisztert.

  • Eduline

A kilépést az indokolja, hogy az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket a SZIT nem véleményezhette – hangzott el a PSZ budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a részletekről Szabó Zsuzsa elnök és Gosztonyi Gábor alelnök számolt be 2019. október 25-én.

Ahogy arról korábban is írtunk, a PSZ számára elfogadhatatlan és felháborító az is: a sajtóból értesült arról, hogy a szakképzésben dolgozók elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat. Ám a PSZ ezt firtató kérdésre a SZIT legutóbbi ülésén még kitérő választ adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője. A SZIT összehívását egyébként a PSZ kezdeményezte.

Nyílt levelet írt a minisztériumnak a PSZ - szakmai egyeztetést követelnek a szakoktatók státuszáról

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felszólítja a minisztériumot, hogy még a kormány döntése előtt bocsássa társadalmi vitára a szakképzésben foglalkoztatottakról szóló törvénytervezetet.

A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal október 15-i ülése sem a PSZ várakozásai szerint tanácskozott. Ennek az ülésnek az összehívását is PSZ kezdeményezte, hogy tájékoztatást kapjon az új Nemzeti alaptanterv 2020-ra tervezett bevezetéséről. Konkrét információk nem hangoztak el, az viszont igen, hogy a döntéshozók a Nat bevezetése előtt már nem látnak megvalósíthatónak egy újabb társadalmi véleményezési fordulót.

Október 24-én az Emmi és a Klebelsberg Központ képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz a PSZ elnöke és két alelnöke. A PSZ kezdeményezésére összehívott találkozón a szakszervezet bérköveteléseit elutasították, de erről újabb tárgyalási fordulót tűztek ki. A heti fix óraszám rögzítésében partnerek, ám ennek mértékéről szintén további egyeztetés lesz, miként a pályakezdő pedagógusok támogatásáról is - írja közleményében a szakszervezet.

PSZ: lesz elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak?

Lesz-e elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak? - teszi fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Szülői Hang kampányában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.