Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), így döntött az Országos Vezetőség. Erről a PSZ levélben tájékoztatta Palkovics László minisztert.
A kilépést az indokolja, hogy az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket a SZIT nem véleményezhette – hangzott el a PSZ budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a részletekről Szabó Zsuzsa elnök és Gosztonyi Gábor alelnök számolt be 2019. október 25-én.
Ahogy arról korábban is írtunk, a PSZ számára elfogadhatatlan és felháborító az is: a sajtóból értesült arról, hogy a szakképzésben dolgozók elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat. Ám a PSZ ezt firtató kérdésre a SZIT legutóbbi ülésén még kitérő választ adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője. A SZIT összehívását egyébként a PSZ kezdeményezte.
Nyílt levelet írt a minisztériumnak a PSZ - szakmai egyeztetést követelnek a szakoktatók státuszáról
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felszólítja a minisztériumot, hogy még a kormány döntése előtt bocsássa társadalmi vitára a szakképzésben foglalkoztatottakról szóló törvénytervezetet.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal október 15-i ülése sem a PSZ várakozásai szerint tanácskozott. Ennek az ülésnek az összehívását is PSZ kezdeményezte, hogy tájékoztatást kapjon az új Nemzeti alaptanterv 2020-ra tervezett bevezetéséről. Konkrét információk nem hangoztak el, az viszont igen, hogy a döntéshozók a Nat bevezetése előtt már nem látnak megvalósíthatónak egy újabb társadalmi véleményezési fordulót.
Október 24-én az Emmi és a Klebelsberg Központ képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz a PSZ elnöke és két alelnöke. A PSZ kezdeményezésére összehívott találkozón a szakszervezet bérköveteléseit elutasították, de erről újabb tárgyalási fordulót tűztek ki. A heti fix óraszám rögzítésében partnerek, ám ennek mértékéről szintén további egyeztetés lesz, miként a pályakezdő pedagógusok támogatásáról is - írja közleményében a szakszervezet.
PSZ: lesz elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak?
Lesz-e elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak? - teszi fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Szülői Hang kampányában.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
