Lesz-e elég pedagógus és tanterem a jövőre iskolába lépő diákoknak? - teszi fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Szülői Hang kampányában.
Januártól az iskolaérettségről egy eddig meg nem nevezett állami szerv fog dönteni, a szülők pedig minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha azt szeretnék, hogy az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd, a szervről és az eljárásról pedig az ígéretek szerint idén ősszel alkot rendeletet a kormány.
Minden iskolában 50 százalékkal nőhet azoknak az elsősöknek a száma, akiknek 2020 szeptemberétől iskolába kell menniük 6 éves korukban, miután 2019 nyarán a módosították a köznevelési törvényt - mondja az alelnök.
Totyik Tamás azt a kérdést tette fel a Szülői Hang Facebookos kampányában, hogy lesz-e elég pedagógus, lesz-e elég tanterem a kisiskolások elhelyezésére?
Illetve arra is kíváncsiak, hogy ha az elmúlt évek során nem adtak át egyetlen új tantervet sem, akkor a megnövekedett tanulói létszámot hogyan fogják tudni kezelni a kialakult helyzetet.
A PSZ tiltakozik az osztálylétszámok elemelkedése ellen, valamint az ellen, hogy a sajátos nevelésű igényű, vagy beilleszkedés- illetve magatartászavaros tanulók csak egy főnek számoljanak az osztálylétszámok meghatározásakor. Ennek érdekében a szakszervezet partnerséget ajánl minden szülői közösségnek.
Az iskolaérettségi vizsgálatok körül még mindig nagy a káosz. Ahogy arról mi is írtunk, pár napja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozott a pszichológusok nyílt leveléhez, és szakmai bizottság felállítását tanácsolják az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.
Nyílt levelet írt a minisztériumnak a PSZ - szakmai egyeztetést követelnek a szakoktatók státuszáról
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felszólítja a minisztériumot, hogy még a kormány döntése előtt bocsássa társadalmi vitára a szakképzésben foglalkoztatottakról szóló törvénytervezetet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
