A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozik a pszichológusok nyílt leveléhez, és szakmai bizottság felállítását tanácsolják az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.
Ahogy arról már korábban mi is írtunk, nyílt levélben kérik a pszichológusok a kormányt, hogy adjanak bővebb információt a januártól életbelépő iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban. Miszerint az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.
Januártól az iskolaérettségről egy eddig meg nem nevezett állami szerv fog dönteni, a szülők pedig minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha azt szeretnék, hogy az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson. A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd, a szervről és az eljárásról pedig az ígéretek szerint idén ősszel alkot rendeletet a kormány.
Most a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozik a pszichológusok által elindított kezdeményezéséhez, amelyben nyílt levélben fordultak Kásler Miklóshoz - írják közleményükben. Ezen felül a PDSZ úgy látja hogy ebben a kérdésben szükséges és fontos lépés lenne, hogy létrejöjjön egy óvodapedagógusokból, tanítókból, pszichológusokból álló szakmai bizottság, amely véleményt alkothat ebben a sokakat érintő ügyben.
Nyílt levélben kérik a pszichológusok, hogy legyen végre információ az új iskolaérettségi vizsgálatokról
"Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e" - írják pszichológusok a kormánynak címzett nyílt levélben azzal kapcsolatban, hogy januártól az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
