Nehéz családi körülmények közül érkező diákok oktatását tűzte ki célul a dunaújvárosi Pentelei Mentálhigéniás Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium. Az alternatív iskolában felismerték, hogy rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért több, esetenként szokatlannak tűnő oktatási eszközt és módszert vezettek be a hétköznapokra - ezek közül emelünk ki néhányat.
Ebbe az iskolába járó diákok egyfajta fekete bárányai az oktatásnak - írja az Abcúg, hozzátéve: az ott tanító tanárok nem mondtak le a nehéz gyerekekről, hanem onnan kezdik újra az oktatásukat, ahol korábban elakadtak - ezt pedig sajátos módszereikkel egészítik ki, amelyek a következők:
Mentorok és kutyák
A Pentelei diákjai sokszor nagyon rossz életkörülmények közül, problémás családokból jönnek, ezért rengeteg a személyes gondjuk is, amelyek gyakran egymás közti konfliktusba torkollik. Ezeket egyfajta mentorprogrammal, valamint kutyákkal kezelik. Amikor probléma adódik, a mentor (aki egyben tanár) előbb beszél azzal a tanulóval, aki segítségre szorul, majd a konfliktus okozójával is. Ezután létrehoznak egy beszélgető kört, ahol a felek kérhetik, hogy legyen benn velük valaki a mentoron kívül, például egy családtag vagy barát, hogy biztonságban érezzék magukat - írják.
null
null
A másik módszer a görcsök feloldására a tanárok kutyái, akik egész nap velük vannak az iskolában. A kutyák az akadálypályás feladatokkal a gyerekek mozgását is fejlesztik, de a konfliktuskezelésben van a legnagyobb szerepük: sokszor pusztán a jelenlétükkel csillapítják a kedélyeket. Ha pedig végleg elmérgesedik a vita, és a felek nem hajlandók szóba állni egymással,
akkor az egyikőjük a kutya egyik fülébe, a másikójuk pedig a másikba súgja bele a problémát, amit aztán együtt kisimogatnak az állatból.
Egy tanóra: 35 perc
Az iskolaigazgatónak az a tapasztalata, hogy az ő gyerekei nem tudnak 25 percnél többet aktívan figyelni, ezért az órák csak 35 percesek, amiből az első tíz perc is inkább csak ráhangolódás. A fontosabb tárgyakat, vagyis a matekot, a magyart és az idegen nyelvet éppen ezért dupla órában tartják. A cikkből kiderül, jelenleg az iskolában 28 pedagógusra 230 gyerek jut, akiket kis (12 fős) csoportokba osztanak be életkor, de leginkább tudásszint és képességek alapján.
Önindító
Nem csak az órák előtt jellemző a ráhangolódás. Mivel ebben a Penteleiben csak kilenckor kezdődnek a tanórák, azok a diákok, akik mégis hamarabb érkeznek, különböző foglalkozásokon vehetnek részt, ezt hívják Önindítónak. A programnak több funkciója is van: a gyerekek sokszor hatalmas feszültséggel érkeznek meg az iskolába, az Önindítón van lehetőségük megnyugodni, beszélgetni a tanárokkal a problémáikról vagy egyszerűen egy kis játékkal ráhangolódni a napra - írják.
Nincs kilencedik évfolyam
A kilencedikesek az iskolán kívül, egy parasztházban kezdik a középiskolát, ahol nem a tananyagot, hanem önismeretet, konfliktuskezelést tanulnak. Így a kilencedik évfolyamot teljesen kivették az oktatásból, és ezt az egy éves programot pedig Aranyiránytű programnak nevezték el.
MAMA-program
További innovációjuk az úgynevezett MAMA-program is. Ezt egy ott tanító tanár hozta létre, méghozzá azért, mert azt tapasztalta: a gyerekek szokszor azért nem tudnak matematikai egyenleteket megoldani, mert szövegértési problémáik vannak. Ekkor fogtak össze a magyar tanárral és hozták létre a szintes tanítási rendszert.
A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
