A köztisztviselők és közalkalmazottak bérnövekedésével csökkent ugyan a feszültség a kormánykoalícióban, a pedagógus szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, és nem állnak el a sztrájktól. Csütörtökön egy napra a felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.
A kormány múlt heti ülésén határozott arról, hogy jövőre három lépésben hat százalékkal emeli a közszférában dolgozók bérét, és emiatt elhalasztja a jelenleg 25 százalékos áfakulcs január elsejétől tervezett 1 százalékpontos csökkentését.
Erre a lépésre azért szánta el magát a kabinet, mert a tanítók és a tanárok október 10. óta tartó sztrájkja miatt a kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.
A 233 ezer köztisztviselő és közalkalmazott bére tavaly 41,8 milliárd kunát (1851,7 milliárd forintot) tett ki, ebben az évben pedig várhatóan 43,8 milliárd kunára növekszik (januárban egyszer már 3 százalékkal, júniusban pedig 2 százalékkal emelte az állam az alapfizetéseket). A jövőre bejelentett béremeléssel a jelenlegi kormány mandátuma alatt közel 20 százalékkal nőnek a jövedelmek a közszférában.
Amennyiben a kabinet teljesítené az oktatási dolgozók követeléseit, az további 3,5 milliárd kunával megterhelné a költségvetést. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közszférában dolgozók bére 18 százalékkal elmarad a magánszférában dolgozókétól.
Mindazonáltal január 1-jétől Horvátország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét is. Andrej Plenkovic kormányfő pedig nem szeretné, ha az uniós elnökség hat hónapját a sorozatos sztrájkok határoznák meg. Ugyanezen oknál fogva az előrehozott parlamenti választások sem tartja a legjobb megoldásnak, mert január 1-jéig biztosan nem tudna megalakulni az új kormány.
Politikai elemzők szerint ezt a helyzetet használják most ki a szakszervezetek, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra.
Pedagógussztrájk Horvátországban: emelik a béreket
Három ciklusban, hat százalékkal emeli a horvát kormány jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán a parlamentben. Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
