"Őskáosz" jellemzi az iskolaérettségi vizsgálatok átalakítását a PSZ szerint

Az iskolaérettségi vizsgálatok központosításáról és az óvodák új Nemzeti Alaptantervben való megjelenéséről kérdezte a Népszava a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnökét, aki elmondta: a rugalmas iskolakezdés eltörlése miatt aggódnak a leginkább, és egyik ügyben sem látnak még tisztán.

  • Eduline

A helyzetet úgy lehetne jellemezni: kész őskáosz – mondta Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke a Népszavának az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban.

Az Országgyűlés júliusban megszavazta a köznevelési törvény módosítását, ami szerint a 2020/2021-es tanévtől az iskolaérettségről már nem a gyermeket ismerő óvodapedagógusok, hanem egy állami szerv fog dönteni. Aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak szeptemberben kötelező iskolába mennie - a szülők január 15-ig kérelmezhetik, hogy gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson. A pontos részletek azonban mind a mai napig nem ismertek, a kormány ugyanis még nem adott ki végrehajtási rendeletet az intézkedéshez.

A PSZ Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke a Népszavának elmondta: még nem látnak tisztán, és most ez aggasztja leginkább az óvodapedagógusokat.

A lap továbbá úgy értesült, a készülő új Nemzeti alaptantervben (NAT) külön fejezetet kapnak az óvodák, amely elsősorban az óvoda-iskola átmenetre fókuszál majd, az Óvodai nevelés országos alapprogramját nem váltja fel. Szakmai körökben azt hallani, ez az óvodák államosítása felé vezető egyik első lépés lehet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor cáfolta, hogy erre készülnének - írja a Népszava.

Verba Attiláné a lapnak elmondta: hallott arról, hogy megjelenhetnek a NAT-ban is az óvodák, de arról nem tud, hogy erről a minisztérium vagy a kormány valamelyik képviselője bővebben tájékoztatta volna a szakszervezeteteket.

Nyílt levélben kérik a pszichológusok, hogy legyen végre információ az új iskolaérettségi vizsgálatokról

"Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e" - írják pszichológusok a kormánynak címzett nyílt levélben azzal kapcsolatban, hogy januártól az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.