Kiszivárgott a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervezete. A szakmai oktatók munkaviszonyán is változtatnának - írja a Népszava a birtokába került előterjesztés-tervezetre hivatkozva.
Október végéig a kormány elé kell terjesztenie Palkovics László innovációs miniszternek az új szakképzési törvényt és a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervét – írja a Népszava a birtokába került előterjesztés-tervezetre hivatkozva.
A nem nyilvános anyagot eddig csak a szakminisztériumokkal egyeztették, viszont a tartalmával kapcsolatban miniszteri szinten sincs teljes egyetértés. A kiszivárgott tervezet szerint az oktatók munkaviszonyán is változtatnának: közalkalmazottból munkavállalóvá válnak. Az indoklás szerint így „rugalmasabban alakíthatók” a jogviszony és munkafeltételek, az illetmények. Az előterjesztés szerint a szakmai oktatóknál „tág lehetőség nyílik” majd a béralkura is.
Mindez a cikk szerint 32 milliárd forint forrást igényelne, és speciális oktatói életpályamodellt is bevezetnének 2020-tól, amire még kellene 15 milliárd forint.
Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. További változás, hogy a szakgimnáziumokat technikumnak fogják hívni, a szakközépiskolák új neve pedig szakképző iskola lesz.
Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el, illetve alakulnak át a nyolc képzési területen: ezekről itt olvashattok. A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Hamarosan érkeznek a szakképzési tájékoztató füzetek - ezek a szakmák lesznek benne
Még októberben megkapják a szakképzési centrumok, általános iskolák, minisztériumok, felsőoktatási intézmények, illetve az egyházak által fenntartott iskolák is a szakképzési tájékoztató füzetet - ígéri a parlamenti államtitkár.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
