A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelő című, 2019-es jelentése szerint 2009-ben a magyar 15 évesek 17 százaléka nem volt képes egyszerű olvasási feladatok megoldására, 2018-ban viszont már 27 százalék; ugyanez az arány a természettudományoknál 14-ről 26 százalékra nőtt. Míg Magyarországon drasztikus mértékben nőtt az alulteljesítő fiatalok aránya, az uniós átlag szinte változatlan - írja a 24.hu.
A PISA-felmérések eredményeiből is az látszik, hogy a háromévente zajló mérések alkalmával egyre rosszabbul vizsgáznak a magyar diákok. A legutóbbi, 2015-ös felmérésen a magyar diákok természettudományokban 477 pontot értek el, ez 2012-höz képest 17 pontos romlás. Matematikából ugyancsak 477 pontot értek el, ez az érték 2012-hez képest nem változott, ám szövegértésben a 470 pont 18 pontos csökkenés - írja a 24.hu.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak azt mondta: az elmúlt hat év tapasztalata azt mutatja, hogy nem a mélyszegénységben élő települések iskolái emelkedtek fel, hanem a korábban jó helyzetben lévő önkormányzatok által fenntartott intézmények sorvadnak el lassanként.
A PSZ alelnöke szerint a változásokban szerepet játszik a pedagógus-életpályamodell bevezetése is: a 2013-ban beharangozott 50 százalékos béremelést öt részre bontották, miközben az új törvény által kirótt feladatok egyszerre szakadtak a pedagógusok nyakába.
Hozzátette: a tanárok száma csökken, a pályán maradók pedig egyre inkább leterheltek, az első osztályban 30-35 gyerekkel kell egyszerre foglalkozni, és az oktatást segítő alkalmazottakból sincs elég, akik foglalkoznának a több figyelmet igénylő diákokkal. A PSZ alelnöke szerint így nem lehet minőségi munkát elvárni.
A nemzeti alaptanterv feszes menetrendje miatt szinte lehetetlen figyelembe venni a gyerekek eltérő fejlődési szintjét. Emiatt pedig a diákok is túlterheltek, a rengeteg iskolában töltött óra ellenére egyre többen egyszerű feladatok megoldására is képtelenek - mondta Gosztonyi Gábor.
A lap megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy megtudják, mi az álláspontjuk az Oktatási és Képzési Figyelő adataival kapcsolatban, de nem válaszoltak a kérdéseikre.
Friss felmérés: nőtt a diplomások és a korai iskolaelhagyók száma is Magyarországon
Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra - egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
