A középiskolába jelentkező diákoknak az írásbeli felvételi vizsgán egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Hogyan pontozzák a feladatokat? Mutatjuk a részleteket.
Január 18-án írják a központi írásbelit azok a diákok, akik olyan középiskolát választanak, amely ennek a vizsgának az eredményét is figyelembe veszi. A diákoknak egy 10-10 kérdésből álló magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. 45-45 percet kapnak a vizsgázók, a két feladatsor között pedig 15 perc szünetet tartanak. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.
A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - mivel az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok anyagából. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezik-e a diák. Azt, hogy meddig és hogyan lehet jelentkezni a vizsgára, illetve a kiválasztott középiskolákba, itt nézhetitek meg.
A magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez - nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismeretek, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességek, íráskészség - kapcsolódik. Általában több kérdésre kell válaszolni az egyes feladatokban, és helyes válaszonként egy pont jár. A vizsgának erre a részére összesen 40 pontot lehet kapni.
A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban. 3-3 pont jár a tartalomért és a szöveg szerkezetéért, összesen 1 pont a stílusért, szóhasználatért, nyelvhelyességért, terjedelem betartásáért, 2 pont a helyesírásést és 1 pont a külalakért, írásképért. A magyar nyelvi feladatlap témaköreit a 9. évfolyamra jelentkezőknek itt, a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek itt, a hatosztályos gimnáziumba felvételizőknek pedig itt találjátok.
Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon
Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?
A matematika feladatlap is tíz kérdésből áll. Egy-egy pont a részkérdésekre adott helyes válaszokért, illetve - a bonyolultabb feladatoknál - a részeredményekért. Így ha a diák valahol elrontja a számolást, a korábbi lépésekért még kaphat pontot. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem. A matematika feladatlap témaköreit a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.
A korábbi évek feladatsorait és megoldásait magyar nyelvből és matematikából itt találjátok. A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
